Az érsek sajnálatát fejezte ki az észak-morvaországi alamóci egyházmegyében lefolytatott boszorkányperek áldozatai miatt, és semmisnek nyilvánította az esperes megfosztást egyházi jogállásától.
Az érsek kérte Lautner esperest, hogy bocsásson meg mindazoknak, akik közük volt a szenvedéséhez, és akik halálra ítélték.
"Tisztára kell mosni Krystof Alois Lautner sumperki esperes nevét, az egyházmegyénk papjáét és a többi több száz ártatlan emberét" - mondta az érsek.
1678 és 1696 között több mint száz embert ítéltek halálra boszorkányperekben.
Josef Nuzík szerint az akkori alamóci püspök, II. Károly Lichstenstein-Castelhorn-i herceg tévedett, amikor felállította a Lautnert elítélő bizottságot és jóváhagyta a halálos ítéletet.
"A lefokozásra vagy egyházi jogállásától történő megfosztására vonatkozó ítélet, amelyet Lautnerre a halála előtt szabtak ki, jogilag semmis". (…).
Igazságtalanul szabták ki erőszakkal kicsikart hamis tanúvallomások alapján,
és azért is semmis, mert érvényes felszentelés történt, amit nem lehet visszavonni senkitől" - mondta Josef Nuzík.
A sumperki esperes és plébános, Krystof Alois Lautner egy Jindrich Frantisek Boblig inkvizítor által vezetett per áldozata lett. Az esperest 1680-ban tartóztatták le, és négy évig ellenállt a kínzásoknak, majd végül a kínzások hatására aláírta a beismerő vallomást. 1685. szeptember 18-án elevenen elégették.
A katolikus egyház 2000-ben tisztázta Lautner nevét, az akkori alamóci érsek, Ján Graubner emléktáblát avatott Sumperkben és bocsánatot kért az egyház részvételéért a perekben. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az ártatlanokat elítélő bíróságokat világi hatóságok vezették.