Mint arról az Infostart beszámolt, a december óta hivatalban lévő Bayrou augusztusban jelentette be, hogy bizalmi szavazást kezdeményez szeptember 8-án a kormány adósságcsökkentő tervének végrehajtásához, és a 2026-ra meghatározandó költségvetési irányvonal támogatásához, amely csaknem 44 milliárd eurós megtakarítást irányoz elő.
Miután a kormány csak relatív többséggel rendelkezik a Nemzetgyűlésben, és az ellenzéki pártok – a baloldaltól a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülésig – már jelezték, hogy nem szavaznak bizalmat a kormánynak, a jelenlegi helyzet szerint az a legvalószínűbb, hogy a centrista és hagyományos jobboldali pártok által támogatott kormány ugyanúgy megbukik, ahogy az tavaly december elején történt a Michel Barnier vezette előző kabinettel, szintén a tervezett költségvetési megszorítások miatt.
Fejérdy Gergely szerint a miniszterelnök távozásával minden bizonnyal új kormány kinevezésére lesz szükség, amit nagy probléma Franciaországban, mert egyik oldalon sincsen többség. Bár vannak olyan felmérések, amelyek azt mutatják, hogy egy előre hozott választás esetén a Nemzeti Tömörülés képes lenne megszerezni a mandátumok zömét, jelen pillanatban viszont, ha Emmanuel Macron elnök nem oszlatja fel a parlamentet, nagyon nehéz kialakítani a többséget, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy működőképes kormányzat legyen, pláne, hogy a büdzsét el lehessen fogadtatni.
A Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója megjegyezte: François Bayrou bejelentése, miszerint „vásárra viszi a bőrét” azzal, hogy bizalmatlansági indítványt kér maga ellen, amúgy nem váratlan, sőt várható fejlemény volt az ősz folyamán, kiváltképp a költségvetés elfogadása miatt, hiszen nem többségi kormány élén áll.
Fejérdy Gergely szerint a bizalmi szavazás követően – ami borítékolhatóan Bayrou lemondatásával fog zárulni – leginkább az alábbi két szcenárió jöhet:
- Macron kinevez egy új miniszterelnököt – a szocialista párt már be is jelentkezett, hogy készen áll egy ilyen eshetőségre, vagy
- az elnök feloszlatja a parlamentet, és új választásokat ír ki, aminek az a kockázata, hogy nem nagyon fog változni az összetétel.
„Az a nagy kérdés, hogy lesz-e esetleg előre hozott választás, vagy sikerül-e kinevezni egy olyan miniszterelnököt, akár a baloldalról, akár máshonnan, aki képes megkapni a bizalmat arra, hogy végigvigye az őszi időszakot, ami a büdzséről fog szólni, és ami egy fontos kérdés, hiszen nagyon komoly adósságokat visz maga előtt az ország, nagyon komoly gazdasági nehézségek előtt áll Franciaország” – fogalmazott Fejérdy Gergely.
A vezető kutató arra számít, hogy Emmanuel Macron első körben a kompromisszumos megoldást fogja keresni, attól tartva, hogy egy előre hozott választáson még súlyosabb vereséget szenvedhet a centrista környezete. Felidézte, a legutóbbi hasonló helyzetben tíz napot vett igénybe François Bayrou „megtalálása”, ami most sem lesz könnyebb, hiszen egyre kevesebb olyan személy van, aki általánosságban elfogadott lehet miniszterelnöknek. „Az első próbálkozás meglesz, de ha nagyon zsákutcába jut a kérdés, vagyis a kiszemelt nem vállalja, vagy a minimális többséget sem fogja bírni a Nemzetgyűlésben, akkor előre hozott választásokra kell adja a fejét az elnök” – mondta a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, aki utóbbi eshetőséget egyáltalán nem tartja kizártnak az ősz folyamán.
A francia költségvetés problémáit illetően kifejtette: Franciaországban mintegy fél évszázada, 1975 óta nincs egyensúlyban a büdzsé, ráadásul az egyenlőtlenség évről évre növekszik, az utóbbi két elnöki mandátum, tehát Emmanuel Macron idejében különös mértékben megugrott, miután az elnök minden politikai problémát pénzzel próbált megoldani. „Egyrészt óriási a szociális kiadás az országban, márészt rengeteg pénz megy el arra, hogy az állam egyre több embert foglalkoztat” – mondta. Szintén gond, hogy a fogyasztásra épülő francia rendszer nem működik, amire néhány éve a pandémia is rátett, ami újabb kiadásokat generált, így már Franciaország államadóssága elérte a bruttó hazai termék (GDP) 114 százalékát, ami várhatóan a következő években is növekedni fog. „Ezt kellene lefaragni; Bayrou 44 milliárd eurós csökkentést szeretne 2026-ban, de ezt egyre kevésbé támogatja az ellenzék, úgyhogy ez itt a fő probléma valójában” – magyarázta Fejérdy Gergely.