Az amerikai és a brit sajtó egyaránt azt emeli ki, hogy a pénteki amerikai-orosz alaszkai, majd az amerikai-uniós-ukrán washingtoni csúcstalálkozó jelentős előrelépés volt az ukrajnai háború befejezése felé, bár szinte semmi konkrétumról nem sikerült megállapodni. A BBC kommentátora viszont megjegyzi hogy a békefolyamatoknak ez a sajátos természete. Szinte lehetetlennek tűnő helyzetből, nehezen indulnak, de ha van kellő akarat és elszántság, akkor lendületbe lehet hozni az egészet.
Donald Trump elszántságában nem lehet hiány – tette hozzá a Fox News, mivel az elnök a fehér házi megbeszélések előtt is és után is telefonon tárgyalt az orosz államfővel. „A találkozók végén felhívtam Putyin elnököt, és megkezdtem a tárgyalásokat egy, még meghatározandó helyszínen tartandó találkozóról az orosz és az ukrán elnök között” – erősítette meg Trump. Az amerikai elnök azt is elmondta, hogy az ukrán-orosz megbeszélés után majd
egy háromoldalú találkozót is szeretne, amelyen már ő is részt venne.
Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legfőbb tanácsadója a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy Trump és Putyin körülbelül 40 percig beszéltek telefonon. Mint mondta „őszinte és nagyon konstruktív” párbeszédet folytattak. Putyin elnök „támogatta a közvetlen orosz-ukrán tárgyalásokra tett javaslatot” – közölte Usakov.
Ugyanakkor több elemző szerint is ezt tekinthetjük a washingtoni csúcstalálkozó jóformán egyetlen kézzel fogható eredményének. Ennél több konkrétumról nem sikerült megállapodni. A CNN elemzője úgy látja: Donald Trump valószínűleg már rájött arra, hogy az ukrajnai konfliktus sokkal bonyolultabb annál, mint hogy ő azt 24 óra alatt lerendezze. Ehhez ugyanis két nagy problémakört kellene megoldani. Az egyik a biztonsági garanciák kérdése, a másik pedig a Trump elnök által emlegetett területcserék ügye.
Volodimir Zelenszkij még a fehér házi találkozó előtt azt hangoztatta, hogy Ukrajna számára szilárd biztonsági garanciák kellenek, nehogy Oroszország – némi szünet után – újból támadjon. Ezt Emmanuel Macron francia elnök azzal toldotta meg, hogy tulajdonképpen egész Európa békéjét kellene hosszú távra szavatolni. Giorgia Meloni olasz kormányfő erre azzal a javaslattal állt elő, hogy egy, a NATO 5. cikkelyéhez hasonló garanciát kellene adni Kijevnek, persze anélkül, hogy Ukrajna az Észak-atlanti Szövetség tagja lenne. Ellenben a CNN kommentátora úgy véli: ezt a javaslatot Moszkva biztosan elutasítaná, hiszen
Oroszország hivatalosan éppen azért indított háborút Ukrajna ellen, hogy megakadályozza a NATO keleti terjeszkedését.
Donald Trump viszont arról beszélt, hogy az Egyesült Államok mindenképpen biztosítani akarja, hogy ha létrejön egy békemegállapodás, akkor azt be is tartsák. Mi több, az elnök azt sem zárta ki, hogy az Egyesült Államok esetleg még katonai erővel is részt vegyen a béke biztosításában. Ez mindenképpen jelentős változás, hiszen Donald Trumpot egyebek közt azzal az ígérettel választották elnöknek, hogy távol fogja tartani az USA-t a külföldi katonai konfliktusoktól.
A washingtoni csúcs egyik nagy talánya az, hogy Trump elnök szerint nem kell tűzszünet a béketárgyalások megkezdéséhez. Mint mondta, fontosabb a teljes rendezésről szóló megállapodás kidolgozása. Ezzel viszont az európai vezetők egyáltalán nem értettek egyet. A német kancellár kimondottan azt hangsúlyozta: a csúcsot követő legelső lépés a fegyvernyugvás kihirdetése kell hogy legyen. Ezt a többiek is támogatták, bár figyelemre méltó, hogy Volodimir Zelenszkij ezúttal nem ismételte meg az azonnali tűzszünetre vonatkozó felhívását.
A BBC értékelése amúgy is az, hogy az ukrán elnök meglehetősen simulékony volt Washingtonban. Zelenszkij nyilván igyekezett elkerülni, hogy ez a tárgyalás is ugyanúgy kudarcba fulladjon, mint a februári.
Okulva az akkoriakból, mindjárt a legelején négyszer is köszönetet mondott a vendéglátójának:
„Köszönöm a meghívást, és nagyon köszönöm az Ön személyes erőfeszítéseit, hogy megállítsa a gyilkolást, véget vessen ennek a háborúnak. Köszönöm, hogy él ezzel a lehetőséggel, és nagyon köszönöm a feleségének is” – mondta. Az utóbbi megjegyzés arra utalt, hogy Melania Trump levelet küldött Vlagyimir Putyinnak, amelyben a háború miatt szenvedő ukrán gyerekek miatti aggodalmát fejezte ki. Ezen a ponton Zelenszkij át is adott Donald Trumpnak egy levelet, amit viszont az ő felesége, Olena Zelenszka írt. "Ez nem Önnek, hanem a feleségének szól" – tette hozzá.
Több tudósító is megjegyezte, hogy mennyire másképpen viselkedett Volodimir Zelenszkij most, mint februárban. Csak akkor beszélt és akkor is röviden, ha konkrétan neki szóló kérdést kapott, egyebekben viszont hagyta kibontakozni a vendéglátóját, aki élt is ezzel a lehetőséggel: gyakran elkalandozott a tárgyalás témáitól. A sajtó külön kiemelte, hogy az ukrán elnök ezúttal öltönyt hordott és nem a tőle megszokott, katonás ruházatot viselte.
Miközben az európai vezetők egymás után igyekeztek érveket sorakoztatni, hogy az amerikai elnök miért támogassa teljes erővel Ukrajnát, a legfontosabb kérdésről szinte csak érintőlegesen esett szó. Ez pedig az úgynevezett területcserék ügye. Márpedig ez a kifejezés Donald Trump kialakulóban lévő békefolyamatának kulcsszava – egy új határvonal a terjeszkedő Oroszország és a megcsonkított Ukrajna között. Trump még egy térképet is adott Zelenszkijnek, aki kellően hálás is volt ezért.
"Mintha még nem lenne tisztában az ukrán vérrel átitatott területekkel kapcsolatos elképzelésekkel"
– értékelte a CNN.
Nyugati szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy Vlagyimir Putyin az alaszkai csúcs kommunikációs előnyeit kihasználva most tárgyalások útján igyekszik megszerezni azokat a területeket, amelyeket hadserege még nem tudott elfoglalni. Ilyen a kelet-ukrajnai Donbasz gazdasági és ipari központja. Ez a megerősített városokból álló vonal ugyanis Ukrajna keleti védelmének kulcsa. A területcsere Moszkva értelmezésében azt jelenteni, hogy Oroszország értékes stratégiai pozíciókat kapna más, kevésbé fontos körzetekért. Ez nem tűnik túl jó üzletnek Kijev számára, főleg, hogy olyan területekről is le kellene mondania, ahova az orosz hadsereg még be sem vonult.
Ennek kapcsán a CNN arra hívja fel a figyelmet, hogy területcserék nagyon rossz precedenst szolgáltathatnának például a Közel-Keleten. Arról már nem is beszélve, hogy több ezer ukránnak kellene elhagynia otthonát, vagy felvennie az orosz állampolgárságot. Zelenszkijnek pedig meg kellene magyaráznia az elesett ukrán katonák szüleinek: a gyerekeik azért haltak meg, hogy aztán a földet mégiscsak odaadják Vlagyimir Putyinnak. Ezért az ötletért az európai vezetők sem igazán lelkesednek, hiszen Emmanuel Macron francia elnök arról beszélt Washingtonban, hogy Európa biztonságához mindenképpen szükség van egy erős ukrán hadseregre is.
Azért Volodimir Zelenszkij mégsem ment el teljesen üres kézzel az amerikai fővárosból.
A hétfői találkozót követő sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a biztonsági garancia részeként 90 milliárd dolláros fegyverüzlet jött létre az Egyesült Államok és Ukrajna között. Mint mondta, ez magában foglal olyan amerikai fegyvereket is, amelyekkel Ukrajna eddig nem rendelkezett, például rakétavédelmi rendszereket és "egyéb dolgokat, amelyeket nem fogok nyilvánosságra hozni" – közölte.
A washingtoni Wilson Center munkatársa, Michael Kimmage, a "Collisions: The Origins of the War in Ukraine and the New Global Instability" (Ütközések: Az ukrajnai háború eredete és az új globális instabilitás) című könyv szerzője elég kritikusan nyilatkozott a CNN-nek Donald Trump törekvéseiről. Úgy vélte, hogy az elnök stratégiája összeomolhat a belső ellentmondásai miatt. "Mindenkinek mindenben igyekszik megfelelni, találkozik Putyinnal, tárt karokkal fogadja, és úgy tűnik, hogy valamilyen megállapodásra jutnak. Ezután biztonsági kötelezettségvállalásokról beszél Ukrajnával kapcsolatban és dicséri az európai vezetőket Kijev támogatásáért".
Majd hozzátette: "Viszont nincs semmi konkrétum. Csak ígéretek vannak, amik ráadásul még ellent is mondanak egymásnak. Az ember azon tűnődik, hogy Trump elnök meddig tud egyensúlyozni ezek között."
A választól több ezer ember élete függ.