Százezer fő alá csökkent a kárpátaljai magyarság lélekszáma az orosz–ukrán háború alatt – mondta az InfoRádióban a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Nemzetpolitikai Kutatóintézet A háború hatása a kárpátaljai magyar közösségre című konferenciája után. Az eseményen bemutatták a kárpátaljai magyar társadalmat ért háborús hatásokról szóló kutatási jelentést.
"A kutatás rendkívül fontos volt, hiszen megpróbálták objektíven, tudományos alapon felmérni azokat a hatásokat, amelyek a kárpátaljai magyarságot érték a háború következtében" – mondta Brenzovics László. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke hozzátette, a kutatások eredményei egybevágtak a kárpátaljai magyarok tapasztalataival. A szövetség elnöke leszögezte:
minden háborúnak negatív hatása van a közösségre, és a kárpátaljai magyarság a történelem folyamán számos nagy tragédiát élt át.
A mostani háború első mozzanatai 2014-ben kezdődtek, az akkori forradalom és a donbaszi fegyveres összecsapások kitörésekor ugrott meg először a Magyarországra áttelepülők száma. Ez jellemezte az egész időszakot, ahogyan a háborús eszkalációt is 2022 után – tette hozzá.
Brenzovics László szerint a kárpátaljai magyarság egy jelentős része, főleg a katonaköteles férfiak távoztak otthonról, később pedig az ő családjaik, és így a magyar közösség létszáma százezer fő alá csökkent a kutatás alapján. A szociális és egyéb körülmények is igen nehézzé váltak, különösen az egyedülálló idősek számára. A felmérésből az is kiderült, hogy a legtöbb, Magyarországra áttelepült kárpátaljai magyar a határ menti térségben telepedett le, és a többség később vissza szeretne térni a szülőföldjére. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke azonban kifejtette:
a kapott válaszok alapján egyértelmű, hogy minél tovább húzódik el a háború, annál kisebb az esélye annak, hogy a többség visszatér Kárpátaljára.
Mint mondta, jelenleg az a helyzet, hogy biztonságos viszonyok közé a többség még visszatelepülne, de egyáltalán nem nyilvánvaló, hogy mikor lesz béke, illetve, hogy a háború utáni Ukrajna szabad, békés állam lesz-e, vagy egy "katonai tábor".
Brenzovics László nem kívánta megbecsülni, hogy meddig tarthat még a fegyveres konfliktus, illetve, hogy milyenek a békekötés esélyei. Úgy véli, Donald Trump elnökké választása növelte ugyan a békekötés esélyeit, de megjegyezte, a jelenlegi helyzet rendkívül nehéz, és idén talán a tűzszünet létrejöhet, de a tartós béke megteremtése elhúzódó folyamat lehet.