A főszereplők már harmadszor változtak, és közben neves politikusok dobták be törülközőt. Köztük elsőként az év végén a néppárti kancellár és pártelnök, Karl Nehammer, aki a szociáldemokratákkal és a liberális NEOS-szal próbált kormányt alakítani. Őt az a Herbert Kickl követte, akinek pártja, a jobboldali Szabadságpárt (FPÖ) a szeptemberi választások fölényes győztese volt, de kezdetben egyik párt sem volt hajlandó vele koalícióra lépni. Végül a már Nehammer nélküli Néppárt Christian Stocker vezetésével mégis vállalkozott erre, de a tárgyalások a sikeres kezdet ellenére végül kudarcba fulladtak: Nehammer után a kormányalakítási megbízást végül Kickl is visszaadta.
A megoldás kulcsa így ismét az államfő kezébe került, aki ismét a Néppárttal és a szociáldemokrata SPÖ-vel próbálkozott, a karmesteri – és várhatóan a kancellári – pálcát pedig Stocker kapta. A tárgyalások a hét elején kezdődtek, és értesülések szerint a korábbi erőfeszítéseknél nagyobb és gyorsabb sikerrel kecsegtetnek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alternatíva új választások kiírása lenne, ami a mindenekelőtt súlyos költségvetési gondokkal küszködő Ausztriát még nagyobb válságba taszítaná.
Az ORF legfrissebb beszámolója szerint a költségvetési konszolidáció útján máris sikerült előrelépni, ami egyben azt is jelenti, hogy elhárult az Európai Unió által korában kiáltásba helyezett túlzottdeficit-eljárás fenyegetése. A megalakítandó osztrák kormány az idei évre 6,4 milliárd eurós, 2026-ra pedig 8,4 milliárd eurós megtakarítást tervez. Ugyancsak kompromisszum született azzal kapcsolatban, hogy
az ÖVP beleegyezett bankok megadóztatásába, sz SPÖ ugyanakkor elállt a vagyonadótól.
Ugyanakkor a tárgyaló felek közölték, hogy az egyeztetések folytatódnak olyan fontos kérdésekben, mint a menekültügy, illetve a migráció, továbbá az egészségügy, valamint a minisztériumok elosztása. A Die Presse szerint az ÖVP a belügyminisztériumot, a szociáldemokraták pedig a pénzügyminisztériumot kapnák meg. A külügy-, illetve a védelmi minisztériumnak egyelőre nincs végleges gazdája.
Ezzel új fejezet kezdődhet az Ausztriát évtizedeken át uraló "Parteibuchwirtschaft", azaz a nagykoalíciós pozíciós osztozkodás történetében, ahol hagyományosan az állami intézményekben és cégekben egyik fél adta a vezetőt, a másik a helyettest, és fordítva. Tipikus példája ennek Christian Kern korábbi kancellár, szociáldemokrata politikus, aki 2010–2016 között az Osztrák Szövetségi Vasutak vezérigazgatója volt, majd egy gyors váltóállítással 2016–2018 között Ausztria Szociáldemokrata Pártjának elnöke, 2016. május 17. és 2017. december 18. között pedig Ausztria 13. szövetségi kancellárja is volt.
A két kisebb liberális parlamenti párt, a NEOS és a Zöld Párt egyaránt jelezte, hogy hajlandó a jobb-bal nagykoalícióval együttműködni.Nem kizárt, hogy ők sem szeretnének kimaradni az osztozkodásból.