A külföldtől való digitális kiszolgáltatottságra mutat rá a német informatikai és technológiai cégek szakmai szövetsége (Bitkom). A Handelsblatt és több más tekintélyes újság ismertette a szervezet felmérését, amely az ágazat több mint hatszáz, húsznál több alkalmazottat foglalkoztató vállalatára terjedt ki.
Az adatokból kitűnt, hogy
a megkérdezett vállalatok 91 százaléka ismerte el a teljes külföldi – mindenekelőtt az amerikai és a kínai – függőséget.
Mindössze egy 7 százalékos kisebbség volt azon a véleményen, hogy ez a függőség öt éven belül csökkenthető. Ezzel szemben 29 százalék nem számol változásokkal, sőt 60 százalék véli úgy, hogy a jelenlegi függőség tovább erősödik.
"A parlamenti választások után megalakuló új kormánynak ismét a gazdaságra kell helyeznie a legnagyobb hangsúlyt, ennek keretében pedig az ország digitális szuverenitását kulcsfontosságú témává kell tennie" – fogalmazott a Bitkom elnöke, Ralf Wintergerst.
A felmérés szerint a külföldről származó termékek listáján az elsők között az okostelefonok és a laptopok szerepelnek, ezek 90 százalékát a vállalatok importálják. 75 százalékuk szoftver-, 72 százalékuk kiberbiztonsági alkalmazásokat, például tűzfalakat szerez be külföldről. Félvezetőket és érzékelőket 59 százalékuk importál. A német vállalatok fele a digitális szolgáltatásokat is importálja, így többek között külföldről rendeli meg az programozást vagy az informatikai tanácsadást. Ugyancsak jelentős a külföldi függőség a kulcsfontosságú technológiák terén is. A cégek 83 százaléka chipeket, 67 százaléka pedig mesterséges intelligenciát importál.
A digitális kiszolgáltatottsággal kapcsolatban a Die Welt a Handelsblattnál is "keményebben" fogalmaz. Úgy véli, hogy a legtöbb német vállalat csak rövid ideig élné túl a digitális technológiák importjának leállítását. A kényes függőség minden termékcsoportra kiterjed – hangoztatja a lap, és utal arra, hogy a politika a digitális szuverenitást ma már elsődleges célkitűzésként határozza meg. Szakértők viszont úgy vélik, hogy a digitális szuverenitás valójában nem az "önellátásról" szól, és az importtól való teljes függetlenség szintén irreális lenne.