Az orosz katonák jelenleg Pokrovszk déli városrészének határán vannak, illetve szintén déli irányból támadják a szomszédos Mirhohradot. Várható, hogy mielőtt érdemben megkezdik az oroszok Pokrovszk ostromát, elvágják a legtöbb vasúti és közúti összeköttetést és megpróbálják, amennyire lehet, bekeríteni a települést - írja a Portfolio.
Az orosz erők már teljesen az ellenőrzésük alá vonták a Hurahove felé vezető térséget, illetve valószínűleg elvágták az északkeletre, Kosztyantynivka felé vezető H-32-es autópályát és a Mezsova felé vezető T-04-06-os főutat, valamint az ezzel párhuzamos vasútvonalat is. Így már csak három jelentősebb útvonal van az ukránoknál: az északnyugati, M-30-as autópálya, az északi, T-05-15-ös főút és egy kisebb mellékút Hirsinye felé. Azaz
Pokrovszk védői már csak innen várhatnak erősítést, illetve errefelé tudnak visszavonulni.
A Kurszk megyében indított ellentámadáshoz az ukrán vezetés jelentős katonai erőforrásokat voltak ki a Donbaszból, az oroszok viszont ezt kihasználva elfoglalták Dél-Donyeck jelentős érszét. Az ukrán vezérkar viszont észbe kapott, mielőtt Pokrovszkot is elvesztették volna, és erősítést kezdett küldeni a régióba. Itt jelenleg heves harcok folynak, mint írják, itt található most a háború epicentruma.
Még decemberben ide vezényelték a francia kiképzést kapott, modern tüzérséggel és Leopard 2-es harckocsikkal felszerelt "Kijevi Anna" gépesített dandárt, ám ennek harcértéke nem volt összehasonlítható a sok harcot megjárt más dandárokéval, és súlyos veszteségeket szenvedtek. Ráadásul morálproblémákkal is küzdenek, hiszen a kiképzés során többen is dezertáltak, egyes források szerint akár 1700 fő is. Az eredetileg 5800-as létszámra tervezett alakulatban egy ideig csupán 2000 hadra fogható katona szolgált, most az ukrán vezérkar elvileg már "csak" 500 dezertőrt nem tud kézre keríteni. Mint írják,
Pokrovsz védelmét így egy alapvetően demotivált, rosszul szervezett dandár adja. Kiegészítik ugyan kisebb-nagyobb egyéb alakulatok, valamint dönthet úgy az ukrán vezérkar, hogy megerősíti a védelmet egy tapasztaltabb dandárral, de a jelenlegi harctéri helyzet nem sok jót vetít előre a védőknek.
Pokrovszk katonai szempontból mindenképpen értékes, ugyanis
- Egy nagyon fontos logisztikai központ, amely több főútvonal metszéspontján fekszik és rendelkezik vasúthálózati összeköttetéssel is. A vasút innen keletre Donyeck város, nyugatra Dnyipropetrovszk megye felé húzódik, közúton pedig Pavlohrad, Dnyipro városok és Donyeck megye ukrán kézen lévő települései felé tudják folytatni a támadást az orosz katonák.
- A bahmuti harcok során Pokrovszkból érkezett az ukrán erősítés nagy része a vasúton keresztül: ha az oroszok elfoglalják a várost, véglegesen elvágják Csasziv Jar és Kosztyantynivka legfontosabb utánpótlási útvonalát.
- Pokrovszktól északi irányba haladva, nyugatról tudják az oroszok kerülni a de facto megyeközpontot, Kramatorszk és Szlovjanszk várost.
- Pokrovszktól alig 15 kilométerre van Dnyipropetrovszk megye határa, ez egy olyan terület, amit a háború kezdete óta nem tudtak megközelíteni orosz szárazföldi csapatok.
- A város már csak méretéből fakadóan is jelentősnek nevezhető: 60 ezres lakossága volt a háború előtt és kiterjedése 30 négyzetkilométer, ekkora település 2023 tavasza óta nem cserélt gazdát, amikor Ukrajna elvesztette Bahmutot. Persze, nyilván, azért nem egy Harkiv vagy Kijev méretű településről van szó, de lényegesen nagyobb, mint azok a falvak és kisvárosok, melyekért az orosz és ukrán katonák az elmúlt két év során küzdöttek.
Emellett gazdasági szempontból is fontos Pokrovszk, ugyanis itt található Ukrajna egyik legnagyobb szénbányája, az egyetlen olyan bánya az országban, ahonnan kokszot termelnek ki, elvesztése éppen ezért súlyos csapás lehet az ukrán acéliparnak. A bánya 2023 egészében, amikor már javában folyt a háború, 3,5 millió tonna kokszot termelt ki, ennek a kapacitásnak a kiesése az ukrán acélgyártó szövetség becslése szerint kevesebb mint felére csökkenti az ukrán acéltermelést. A bánya egyébként a napokban teljesen leállt - írja a lap.
Az acélgyártó szövetség eredeti becslése szerint 2025-ben 7,6 millió tonna acélt terveztek termelni az ukrán gyárak, Pokrovszk orosz megszállás alá kerülése a célszámot 2-3 millió tonnára veti vissza.
Ráadásul az acélipar Ukrajna egyik húzóágazata, a mezőgazdasági termékek után ez teszi ki a legnagyobb hányadot az ukrán gazdaság külpiaci termeléséből. Ha az acélgyártás ekkora csapást szenved el, az Ukrajna háború utáni talpra állását is veszélyezteti.
Azt is írják, hogy ha az oroszoknak sikerül elfoglalnia a várost, nemigen lehet arra számítani, hogy olyan megállapodás születik, hogy azt egyhamar feladják. A Kreml a háború kezdete óta hangoztatja, hogy egyebek mellett Donyeck megye egészére igényt tart.