A horvát demokrácia történetében kétszer sikerült az első fordulóban nyernie egy jelöltnek, mindkét esetben Franjo Tudjman volt ez a személy. Most Milanovic elég közel járt ahhoz, hogy megismételje ezt az eredményt - mondta Viola Cintia, a Magyar Külügyi Intézet kutatója.
Hozzátette: a második fordulóban viszont már sikerült abszolút győzelmet aratnia, 75 százalék körüli eredménnyel győzött. Ilyen arányú győzelmet nem jósoltak, még a legelrugaszkodottabb számok is 60 százalék körülire becsülték a győzelmét. Ez azt is mutatja, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) a megítélése folyamatosan romlik a társadalomban, ez a két tényező találkozott akkor, amikor Milanovic, a Szociáldemokrata Párt (SDP) által támogatott jelölt győzni tudott a második fordulóban.
Az előző ciklusban gyakori volt a köztársasági elnök és a miniszterelnök közötti adok-kapok, ez várhatóan folytatódni fog a kormány és az elnök között, még úgy is, hogy Milanovic a győzelmi beszédében hangsúlyozta, kezet nyújt a kormánynak.
Horvátországban a külpolitikába és a védelempolitikába beleszólása van az elnöknek, alakítója is lehet ezeknek. Az orosz-ukrán háborúban mutatott horvát álláspont például meglehetősen kettős, a kormánypárt erős Ukrajna-barát politikát folytat, míg az elnök inkább békepárti és semleges álláspontra helyezkedett.
Horvátországban áprilisban voltak választások, a HDZ nyert, de nem tudott egyedül kormányt alakítani, szüksége volt koalíciós partnerekre.
Tavasz óta korrupciós botrányok rázzák a HDZ-t, novemberben az egészségügyi miniszternek le is kellett mondania
- emlékeztetett a kutató. A harmadik legnagyobb a horvát infláció az eurózónában, és súlyos munkaerőhiánnyal is küzd, ezek a körülmények meglehetősen aláássák a HDZ népszerűségét, ugyanakkor a szociáldemokrata párt nem tudta megelőzni a HDZ-t a népszerűségi listán.
Előre hozott választás esélye ezért most nem látszik, a HDZ-nek még mindig van olyan támogatottsága, hogy ez ne merüljön fel - hangsúlyozta a Magyar Külügyi Intézet kutatója.