Rendkívüli érdeklődés előzte meg német politikai és mindenekelőtt sajtókörökben az amerikai milliárdos Elon Musk és Alice Weidelnek, a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnökének, egyben kancellárjelöltjének az X platformon folytatott beszélgetését, amelyet a rövidesen hivatalba lépő amerikai elnök, Donald Trump egyik legközelebbi bizalmasa, illetve fő támogatója, egyben miniszterjelöltje, Elon Musk kezdeményezett.
A milliárdos tulajdonában lévő X platformon zajlott mintegy 75 perces beszélgetésben Musk megismételte már az elmúlt napokban többször is hangoztatott, a közelgő előre hozott parlamenti választásokkal kapcsolatos állítását, amely szerint csakis az AfD mentheti meg Németországot. A grünheidei Tesla-gyár tulajdonosaként élesen bírálta az országot, többi között az általa rendkívülinek tartott és gyárát sújtó bürokráciát róva fel.
A közszolgálati médiumok, az ARD és a ZDF az interjút értékelve élesen bírálták Alice Weidelt is, aki – mint idézték – panaszkodott amiatt, hogy pártját a "mainstream média" szélsőséges pártként szándékosan negatívan tünteti fel. A német médiumok körében nagy felzúdulást keltett, amit Weidel Adolf Hitlerről mondott. Elutasította, hogy a német történelem "szörnyű korszaka" után Hitlert "jobboldalinak és konzervatívnak" nevezték, szerinte "kommunista és szocialista fickó" volt. A jobboldali és konzervatív jelzőt ezzel szemben pártjának vindikálta.
A Hitlerrel kapcsolatos kijelentéseket az ARD által idézett politológus "hajmeresztőnek" minősítette. Feltűnőnek tartotta azt is, hogy Musk a beszélgetés során egy ízben sem ellenkezett, mindig csak annyit mondott, hogy "igen, igen". A beszélgetés végén ugyanakkor a milliárdos különleges vízióiról beszélt, így egyebek között a Marsra történő repülésről.
A ZDF górcső alá vette Alice Weidel állításait, többek között azt, hogy az Angela Merkel vezette kormány az energiaátállás jegyében tönkretette és lerombolta az ország energiapolitikájának gerincét. Ennek kapcsán arra emlékeztetett, hogy nem Németország volt az egyetlen fejlett ipari ország, amely felhagyott az atomenergiával. Utalt arra, hogy Olaszország az 1980-as évek végén leállította atomerőműveit, Spanyolország pedig 2027-től készül hasonló lépésre.
A ZDF szerint a beszélgetést nagy izgalommal várták sajtókörökben, de "nem történt más, mint bizarr tézisek hangoztatása, sok nevetés és egy elképesztően gyenge AfD-vezér leszereplése". Az ezzel egy időben épp a ZDF által ismertetett legfrissebb közvélemény-kutatások adatai nem ez utóbbit támasztják alá. Hat héttel a február 23-i előre hozott választások előtt az AfD tovább erősödött, és a 30 százalékpontos CDU után 21 százalékkal áll a második helyen. Jelentős fölénnyel előzi meg a 15 százalékos Zöldek Pártját és a a 14 százalékos SPD-t.
Jelzés értékű az is, hogy a megkérdezettek 27 százaléka Friedrich Merzet látná legszívesebben a kancellári székben, és ugyanennyi azoknak az aránya, akik inkább a zöldpárti Robert Habecket. A válaszadók 15 százaléka ugyanakkor legszívesebben az AfD jelöltjét, Alice Weidelt választaná kancellárnak. Az ideiglenesen még hivatalban lévő szociáldemokrata Olaf Scholz "újrázása" mellett a megkérdezettek mindössze 14 százaléka szavazott.