Márpedig Washington megtette az első lépést a TikTok betiltása felé. Joe Biden elnök 2024 áprilisában aláírta azt a törvényt, amely kötelezi a platform tulajdonosát, hogy adja el részvényeit a következő kilenc hónapon belül, amihez még három hónapos türelmi időt is csatoltak. Ellenkező esetben az amerikai hatóságok betiltják a közösségi portált – írja cikkében a BBC.
A TikTokot birtokló ByteDance cég azonban felvette a kesztyűt, és keresetet nyújtott be a szövetségi bírósághoz, azt kérve, hogy helyezzék hatályon kívül a törvényt. Ezt a beadványt ugyan a bíróság december elején elutasította, de ezzel a TikTok körüli hercehurca távolról sem jutott nyugvópontra. A tulajdonos ugyanis újabb jogorvoslati lehetőséggel élt, és
akár az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságáig is hajlandó elvinni az ügyet.
Az USA – sok más országhoz hasonlóan – azért orrolt meg a platformra, mert a kínai tulajdonosai kiterjedt adathalászatra is felhasználhatják a TikTokot. Sőt, legutóbb Romániában még annak a gyanúja is felmerült, hogy az elnökválasztás eredményét tudták a TikTokkal befolyásolni. Bár az ezzel kapcsolatos bizonyítékok nem teljesen meggyőzőek, kétségtelen, hogy a portál kitűnően alkalmas a véleményalkotás manipulálására.
Részben ez, részben pedig a Kínával fennálló halálos összecsapásokig fajuló határvita vezetett oda, hogy India 2020-ban hirtelen betiltotta a TikTokot. Pedig a hatalmas országban több mint 200 millió felhasználója volt a platformnak, és jelentős szubkultúra épült ki köré. Sucharita Tyagi indiai filmrendező például elmondta: a TikTok adott lehetőséget arra, hogy még az ország legtávolabbi vidékein élők is országos figyelmet kaphassanak a feltöltött videóikkal, vagy ha elég követőt tudtak összegyűjteni, akár még tisztes megélhetésük is legyen a posztolásból.
A betiltást követően szinte azonnal megpróbálták kisebb-nagyobb indiai cégek elfoglalni a TikTok helyét,
de a Chingari, a Moj vagy az MX Taka Tak portálok meg sem közelítették az előd népszerűségét. Ebben nyilván az is szerepet játszott, hogy a két korábbi nagy vetélytárs, az Instagram és a YouTube is rástartolt a megüresedett multimilliárddolláros piacra. Az előbbi a Reels rövid videókkal, az utóbbi pedig a Shortsszal jelent meg, és bár egyiknek sem sikerült teljesen meghódítania az összes egykori tiktokkert, a kisebb indiai próbálkozókat sikerült lenyomniuk.
Ami Indiában történt, az elvben az Egyesült Államokban is bekövetkezhet, ha Washington tényleg betiltja a kínai appot. Viszont ennek a következményei sokkal súlyosabbak lehetnek, mint Indiában voltak. Egyrészt, mert ott az 1,4 milliárdos népességből volt 200 milliónyi TikTok-követő, míg az USA-ban nagyjából 335 millió emberre jut 170 millió felhasználó, ami azért mégis csak a népesség több mint fele. Arról nem is beszélve, hogy az indiaihoz hasonlóan rengeteg helyi szubkultúra épült erre a közösségi médiára, ami a betiltással biztosan el is tűnne.
De lehet még egy, talán ennél is súlyosabb következménye az amerikai betiltásnak.
Az, hogy Kína ezt minden bizonnyal megtorolná, ami talán még kereskedelmi háborúhoz is vezethetne a két ország között. India esetében Peking azért nem hadakozott, mert a két ország technológiai ipara között szinte jelentéktelen a kapcsolat, ezért bármiféle embargó csak mosolyogtató lett volna. Persze ettől még bíróság elé vihették volna az ügyet, de nyilván belátták a kínaiak, hogy nem sok jóindulatra számíthatnának egy velük lényegében hadiállapotban álló ország igazságszolgáltatásától.
Az Egyesült Államokban viszont a kínai tulajdonos körömszakadtáig fog küzdeni, és minden jogi lehetőséget kihasznál a tiltás megakadályozására. Ezzel akár évekre is elhúzhatja a folyamatot, ami elegendő időt adhat Pekingnek a kellően fájdalmas válaszlépések kidolgozására. Ez a folyamat máris elkezdődött: a kínai vezetés meghirdette az amerikai technológiától való elszakadást, és minden lehetséges eszközzel támogatja, hogy a tengerentúli technikát hazaival váltsák fel. Ezt a folyamatot gyorsíthatja fel az USA-ban folyó jogi procedúra.
És akkor még mindig ott lebeg a kínai–amerikai kapcsolatok felett a mindkét fél számára pusztító hatású, kereskedelmi háború réme.