A román alkotmánybíróság (CCR) érvénytelenítette az elnökválasztás november 24-én lebonyolított első fordulójának eredményét pénteken, és elrendelte a teljes választási folyamat elölről kezdését – közölte a testület, miután a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) megállapította, hogy a választás eredményét nemzetbiztonságot veszélyeztető külföldi beavatkozás befolyásolta. Megfellebbezhetetlen határozatában az alkotmánybíróság arra az alkotmányos előírásra hivatkozik, amely szerint "felügyeli a Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos eljárás betartását és igazolja a szavazás eredményét".
Az alkotmánybíróság egyhangúlag elfogadott döntésében Románia kormányára bízta, hogy dolgozza ki az elnökválasztás megismétlésének menetrendjét.
A tisztségéből december 21-én távozó Klaus Iohannis román államfő szerdán feloldotta azoknak a titkosszolgálati és belügyminisztériumi jelentéseknek a titkosítását, amelyek alapján múlt héten a CSAT megállapította, hogy "Románia állami és nem állami szereplők, kiváltképpen Oroszország ellenséges kibertevékenységének célpontjává vált".
Szakáli István Loránd, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója a döntés ismertetése után az InfoRádióban elmondta, hogy a jelentésekből az derül ki, hogy a közösségi média felhasználásával avatkozhattak be a választások eredményébe, elsősorban a TikTok és a Telegram szerep, a dokumentumban, amely szerint a külföldi állami beavatkozás Calin Georgescu független elnökjelöltet támogatta, aki meglepetésre nagy fölénnyel megnyerte az elnökválasztás első fordulóját, miközben azt közölte, hogy a kampányára nem költött egy lejt sem.
"Arra is utalnak ezek az iratok, hogy már 2016-ban elindulhatott valamiféle előkészítés a TikTokon, ahol létrehoztak olyan fiókokat, amelyek inaktívak voltak, és csak körülbelül két héttel a választások előtt lettek aktivizálva" – mondta a szakértő, de szerinte az nem világos, hogy ezek hogyan segítették a győzelemhez a szélsőjobboldalinak tartott Georgescut.
A román alkotmánybíróság döntése Szakáli István Loránd szerinte azért is meglepő, mert hétfőn már hozott egy olyan határozatot, amelyben megerősítette az első forduló eredményeit, ráadásul úgy, hogy konzultált a Legfelsőbb Védelmi Tanáccsal is.
"Ez mind azt mutatja, hogy hatalmas káosz lehet most Romániában, és sokan állnak értetlenül az alkotmánybíróság döntése előtt, többek között Elena Lasconi, a másik jelölt, aki bejutott a második fordulóba"
– tette hozzá.
A szakértő szerint az egyelőre nem derült ki, hogy a teljes választási procedúrát meg kell-e ismételni a jelöltállítástól kezdve, vagy csak a szavazást ismétlik meg a már regisztrált jelöltek között, de erre is várhatóan csak februárban kerülhet sor, miközben a jelenlegi elnök mandátuma december 20-án lejár. Arra is felhívta a figyelmet Szakáli István Loránd, hogy a román alkotmány értelmében két olyan eset van, amikor meg lehet hosszabbítani a mandátumot: az egyik a háborús állapot, a másik a természeti katasztrófa. És hogy még ennél is bonyolultabb legyen a helyzet, ha az elnök nem tudja ellátni a teendőit, akkor automatikusan a szenátus elnöke veszi át ideiglenesen a helyét, ah ő nem tudja, akkor a képviselőház elnöke, csakhogy mivel december elsején voltak parlamenti választások, így sem a szenátus, sem a képviselőház nem alakult még meg.
"Joghézag van, én azt érzékelem, hogy a román demokrácia elmúlt 35 évének az egyik legsúlyosabb helyzetében van az ország"
– értékelt a szakértő.
A pártreakciókból azt emelte ki, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt úgy nyilatkozott, hogy "megérti az alkotmánybíróság döntését, és elfogadja a döntést, mert az iratok alapján úgy tűnik, hogy különleges helyzet van, és ennek a negatív következményeitől meg kell óvni az országot". Ezzel szemben Elena Lasconi, a második helyen a második fordulóba bejutott jelölt alkotmányos puccsról beszél, és azt mondja, hogy "az alkotmánybíróság egy nem törvényes döntést hozott, és ezzel nehéz helyzetbe hozza, káoszba taszítja az országot". Calin Georgescu még nem szólalt meg az ügyben.
A döntés érdekessége, hogy a második forduló már elkezdődött a diaszpórában, csaknem 40 ezer szavazatot adtak már le Új-Zélandon, Ausztráliában és Japánban, ahol már már elindult a szavazás.
Szakáli István Loránd arról is beszélt, hogy egyelőre nem bizonyított, hogy valóban volt-e külső beavatkozás, és ha igen, akkor azt valóban Oroszország követte-e el. "Egy biztos, az oroszok rendkívüli mód örülhetnek annak, hogy egy NATO-tagországban, egy a háború szomszédságában lévő országban ilyen kaotikus helyzet alakult ki. Felmerül a kérdés, hogy mit csináltak a román szolgálatok a választásokat megelőzően, hogy ilyen szinten lehetett ezt az egész folyamatot manipulálni anélkül, hogy megfelelő reakció született volna, és ki tudták volna védeni, vagy időben tudták volna kezelni ezt a helyzetet" – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatója.