Két hét múlva, december 16-án végleg megpecsételődik az immár kétpárti, a szociáldemokratákból és a Zöldek pártjából álló kisebbségi kormány sorsa. Az Olaf Scholz kancellár által kezdeményezett bizalmi szavazás eredménye minden bizonnyal a bukás parlamenti jóváhagyása lesz, és zöld jelzést kap az amúgy már hetek óta tartó kampány a február 23-i előre hozott választásokra.
Az előrejelzések szerint szinte biztos győztes a konzervatív CDU/CSU pártszövetség, de koalíciós partner egyelőre még kerestetik. Elemzők eddig azt valószínűsítették, hogy február 23. után Németországban – a 2021-ben tartott választások előtti időszakhoz hasonlóan – ismét nagykoalíció alakulhat a keresztény pártok és a szociáldemokraták részvételével.
Noha a még hivatalban lévő Olaf Scholz kancellár pártja kancellárjelöltjeként az SPD győzelmét tűzte ki célul, a felmérések szerint erre szinte semmi esély. Olyannyira nem, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai alapján az eddigi koalíciós partner Zöldek Pártja a konzervatívok esetleges szövetségeseként komoly riválisa lehet. Közvetve ezt erősítette meg a Bildnek adott nyilatkozatában Friedrich Merz. A CDU elnöke és kancellárjelöltje korábban nem éppen hízelgően nyilatkozott a Zöldekről, elítélve a gazdasági miniszter, Robert Habeck politikáját, annak részeként pedig az atomerőművek teljes bezárását.
Csaknem három hónappal a választások előtt azonban a CDU elnöke arról beszélt, hogy pártja és Zöldek között mégis csak van közös nevező, ennek kapcsán elsősorban a kül- és biztonságpolitikát emelte ki, hangsúlyozva, hogy ezen a téren több a közös törekvés a Zöldekkel, mint az SPD-vel. A konzervatív politikus ezzel kapcsolatban Ukrajna támogatását emelte ki, ami azért is jelentős, mert az Oroszország által ostromlott ország segítése a választási kampány egyik legfőbb témája.
Az interjúban Merz a nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták Kijevnek történő átadását nem említette ugyan, ismert volt azonban, hogy a CDU eddig amellett foglalt állást. A konzervatív párthoz hasonlóan a Zöldek Pártja is ezt sürgette, szembeszállva a legkorszerűbb robotrepülőgépek szállítását mind a mai napig határozottan elutasító SPD-vel, illetve Scholz kancellárral is.
Friedrich Merz elutasította viszont azt a feltételezést, hogy Zöldekre vonatkozó kijelentései "koalíciós partnerkeresés" részét jelentették volna. Ezt igyekezett azzal is alátámasztani, hogy gazdaságpolitikai téren a CDU-nak egészen más a véleménye.
"Nem kívánunk koalíciós választási kampányt folytatni"
– hangoztatta Merz, hozzátéve, hogy pártja harcolni fog minden szavazatért. "A választások után tárgyalni kívánunk a politikai közép valamennyi demokratikus pártjával" – tette hozzá.
A legfrissebb közvélemény-kutatások ugyanakkor azt jelezték, hogy országosan növekszik a Zöldek támogatottság, a párt 13 százalékon áll, megközelítve a 15-16 százalékos SPD-t. Mindez még jelentősen változhat a február végi választásokig, és ennek alapján elemzők immár nem zárják ki, hogy a Zöldek Pártja a CDU/CSU koalíciós partnere lehet.
A parlamenti pártok népszerűségi listáját behozhatatlan fölénnyel, 30 százalék feletti támogatottsággal vezeti a CDU/CSU. A második helyen tartósan a radikális jobboldalinak tartott Alternatíva Németországért (AfD) párt áll, vele azonban egyetlen másik parlamenti párt sem hajlandó koalícióra lépni.
A CDU/CSU pártszövetség december 17-én hozza nyilvánosságra közös programját az előrehozott választásokra. Erre egy nappal azt követően, hogy a Bundestag megtartja a bizalmi szavazást a Scholz-kormányról.