Nyitókép: Unsplash

A világ műanyaghulladékát kezelik, de most bajba kerültek

Infostart
2024. november 28. 10:48
A délkelet-ázsiai Vietnám piacvezető a műanyaghulladék-piacon, de úgy tűnik, többet vállalt annál, mint amit képes kezelni.

Hanoitól egyórányi autóútra található Vietnám egyik műanyag-újrahasznosító "kézműves faluja", ahol kezelik a Japánból, az Egyesült Államokból és Európából érkező hulladékot. Ez egyre nagyobb problémát jelent, és nem csupán az ország számára, amely jelentős szereplő a műanyaghulladék-piacon - írja a vg.hu.

A héten kezdenek egyeztetni Dél-Koreában az ENSZ szervezésében azokról az új, globális szabályokról, amelyek korlátozzák a műanyaghulladék-kereskedelmet, melynek értéke 3,8 milliárd dollárra növekedett tavaly.

Vietnám is szigorúbban szabályozza jövő évtől a behozatalt, ahogyan a másik fontos szereplő, Malajzia is. A két ország 2018 óta fontos importőrré vált, miután Kína betiltotta a műanyaghulladék-importot.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2022-es adatai szerint Vietnám volt a 4. legnagyobb importőr, emiatt ma már ott tartanak, hogy problémát jelent a saját műanyaghulladékuk újrahasznosítása.

A jövőre életbe lépő korlátozások csökkentik a behozatalt, viszont az illegális telepek miatt nehéz lesz követni a szakértők szerint, hogy valójában mennyi hulladék érkezik az országba és abból mennyi hasznosul újra.

A vietnámi műanyag-újrahasznosítás több mint 25 százaléka a "kézműves falvakban" összpontosul, feldolgozni azonban a Világbank 2021-es becslése szerint csak 300 ezer tonnányit tudtak. Ehhez képest 2023-ban 420 ezer tonna érkezett, 11 százalékkal több, mint előző évben. Ráadásul nehezíti az újrahasznosítást, hogy a műanyagok 70 százaléka válogatás nélkül érkezik, és ez a folyamatot Vietnámban sem tudják megfelelően elvégezni. És bár az importált műanyag jobb minőségű, mint a belföldi, gyakran szennyezett organikus szeméttel, ami olykor ellehetetleníti a kezelést.

Így becslések szerint az importált műanyagnak csupán az egyharmada hasznosul újra.

A maradék különböző lerakókban végzi, 15 százaléka pedig a környezetbe és a óceánokba jut a WWF jelentése szerint.

Hasonló a helyzet máshol is, csalókák a műanyag-újrahasznosítás hivatalos statisztikái, még az éllovas Dél-Korea is szebb képet fest a valóságosnál - írják. Hivatalos források és aktivisták szerint a műanyag jelentős részét nem hasznosítják újra, néha pénzügyi okokból. Egy 2017-es tanulmány szerint világszerte a műanyaghulladék több mint 90 százalékát lerakják vagy elégetik, mert nincs olcsó módja az újrahasznosításának.