Bemutatták a nyolcadik alkalommal elkészült Német-Magyar Barométer elnevezésű tanulmányt a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nézőpont Intézet rendezvényén. A tanulmány a németek Magyarországról és a magyarok Németországról alkotott képét vizsgálta. A felmérést Magyarországon a Nézőpont Intézet, Németországban pedig az INSA-Consulere végezte.
Mráz Ágoston Sámuel az InfoRádióban elmondta: a közvélemény-kutatók immár hagyományos módon mindkét országban ezer-ezer embert kérdeztek meg arról, mit gondolnak Németországról, illetve Magyarországról. Mint fogalmazott, a vélemények és az eredmények „nem túl lélekemelők”, mert a válaszok alapján megromlottak a kétoldalú kapcsolatok Németország és Magyarország között. Ezzel együtt a Nézőpont Intézet igazgatója úgy véli,
„az egymás iránti tisztelet társadalmi szinten megmaradt”.
Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke az eseményen mondott köszöntőjében egyebek mellett kifejtette: a magyar–német kapcsolatok több mint ezer évre nyúlnak vissza, a Duna és a közös történelem összeköti a két népet, a jelenlegi tendenciák ugyanakkor kedvezőtlenek, ezért szerinte „újra kellene gombolni a mellényt”, és a gazdasági együttműködés mellett a politikai viszonyon is javítani kellene. Mráz Ágoston Sámuel ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy Németországban hamarosan előre hozott választások lehetnek, ami akár új helyzetet is teremthet. A magyarországi felmérés résztvevőinek 39 százaléka gondolja azt, hogy jók a kétoldali kapcsolatok, a németeknél viszont csak 26 százalék látja így. Az elemző megjegyezte:
itthon is nagy visszaesés tapasztalható ebben a tekintetben, ugyanis egy korábbi kutatásban még a magyarok 60 százaléka válaszolta azt, hogy jó a kapcsolat Németország és Magyarország között.
Kulcsterületnek nevezte a bevándorláspolitikát, ugyanis a német válaszadók 28 százaléka azt nyilatkozta, elégedett a magyar migrációs politikával, viszont a magyaroknak csak az egyötöde gondolja azt, hogy ezen a téren jól cselekszik a német kormányzat.
Mráz Ágoston Sámuel hozzátette: a tanulmány egy, a közvélemény-kutatáson kívüli statisztikával azt is kimutatta, hogy a médiának is van felelőssége abban, hogy a magyarok és a németek egymás iránti megértése rossz irányba változott. A Nézőpont Intézet által összegyűjtött adatok szerint 2023-ban a magyar sajtóban megjelent cikkek 12 százaléka volt negatív vagy kritikus a német kormány működésével kapcsolatban, míg ezzel szemben Németországban 66 százalék volt ez az arány a magyar kabinet intézkedéseit illetően. Az elemző szerint ez meglehetősen nagy eltérés, így „nem csoda, hogy ennyire kritikussá váltak” a németek a magyar politikával szemben.
A személyes kapcsolatokban korántsem ennyire rossz a helyzet, ugyanis a felmérés szerint
a magyarok és a németek egyaránt 70-80 százalékos arányban mondták azt, hogy örülnének neki, ha a másik ország állampolgára lenne a munkatársa, a szomszédja, a rokona vagy a barátja.
Mráz Ágoston Sámuel szerint „a figyelmeztető jelek mellett ez azért jó hír”, mert azt mutatja, hogy nem emberi, társadalmi szinten keresendők a problémák, hanem a politikai térben. „Ez nem jelent személyes felelősséget, hiszen bár a németek nagy arányban elutasítják a magyar kormány bizonyos intézkedéseit, a magyar emberek többsége viszont támogatja azokat, legyen szó például a már említett migrációs politikáról” – magyarázta a Nézőpont Intézet igazgatója.
Ukrajnát és Európa jövőjét illetően is nagy a kontraszt
A felmérésben megkérdezték az embereket arról is, hogyan vélekednek a két ország Ukrajnához fűződő viszonyáról. A magyarok fele szerint nem jó a németek Ukrajna-politikája, de fordítva ugyanez a helyzet, mert a megkérdezett németek ötven százaléka válaszolta azt, hogy nem tartja támogathatónak a magyarok Ukrajna-politikáját. Ugyanakkor Mráz Ágoston Sámuel kiemelte, hogy „a magyar Ukrajna-politika mögött ott áll a magyar társadalom többsége”. Szintén nagy az eltérés a két ország között az európai vízió tekintetében, ami a szakértő véleménye szerint „nem meglepő, ez egy régebbre visszavezethető adottság”. A kutatásból kiderült, hogy a németek többsége olyan föderális Európát képzel el, ami hasonlít a német föderális berendezkedéshez, és
50 százalékuk nem ért egyet a magyar Európa-vízióval, amely a nemzetek szövetségeként szeretné látni az Európai Unió jövőjét.
A magyarok egyébként ugyancsak 50 százalékban nem értenek egyet a németek Európa-víziójával, vagyis az említett föderalizmussal.
Ha minden az előzetes forgatókönyv szerint alakul, akkor február 23-án tarthatják az előre hozott választást Németországban, ami után akár hónapokig is elhúzódhat a kormányalakítás. Mráz Ágoston Sámuel azt tartja a legvalószínűbbnek, hogy egy nagykoalíció irányítja majd az országot és Friedrich Merz lesz az új kancellár. Mint fogalmazott,
„minden új kormányalakítás egy újrakezdési esélyt jelent”, ezért lehet bízni abban, hogy javulnak a kétoldalú kapcsolatok Magyarország és Németország között.
Különösen fontos lehet, hogy ki lesz az új német külügyminiszter, illetve ki felel majd a gazdasági kapcsolatokért, mert az elemző szerint „a politikai feszültségek és félreértések mellett a gazdasági kapcsolatok továbbra is kiválóak és erősek a két ország között”.
A külügyminisztérium szerepét pedig azért tartja lényegesnek, mert ez a tárca koordinálja a két ország diplomáciai együttműködését, az információcseréket, a közös kezdeményezéseket akár az európai csúcsokon, akár az egyéb nemzetközi szervezetekben. A Nézőpont Intézet igazgatója elmondta: jelenleg Annalena Baerbock személyében egy zöld politikát folytató külügyminisztere van Németországnak, és az ő tevékenysége „inkább rontotta a kooperációt” Magyarország és Németország között, az „új kormány azonban újrakezdési esély lehet a külügyek kapcsán is”.
(A nyitóképen: Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója és Hermann Binkert, az INSA-Consulere GmbH ügyvezető igazgatója ismerteti a Német-Magyar Barométer 2024 elnevezésű tanulmányt a Konrad Adenauer Alapítvány és a Nézőpont Intézet rendezvényén a Budapest Marriott Hotelben 2024. november 21-én.)