- Várhelyi Olivér a biztosi meghallgatásán: vissza kell hozni a gyógyszergyártást Európába
- Várhelyi Olivér biztosjelölti pótvizsgára kényszerül, a Fidesz szerint 'politikai cirkusz' zajlik
- Deutsch Tamás: baloldali-néppárti paktum született Várhelyi Olivér meghallgatása ügyében
- Az Európai Parlament jóváhagyta Várhelyi Olivér biztosi jelölését
- Bóka János: a Budapesti Nyilatkozat fontos lépés Európa versenyképessége felé
Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt megkapta az Európai Parlament szakbizottsági jóváhagyását arra, hogy a következő Európai Bizottság tagja lehessen, de a portfólióját kissé átalakítják. Eddig a bővítésért és a szomszédságpolitikáért volt felelős, a következő öt évben viszont az egészségügyért és az állatjólétért felelős biztosi tárcát vezetheti majd az Európai Bizottság európai parlamenti jóváhagyása esetén. Miután mostanra valamennyi biztosjelölt sikeresen vette a meghallgatásokat, az új Európai Bizottság – az Európai Parlament jövő heti zárószavazása után – már december elsején felállhat.
Kalas Vivien az InfoRádióban elmondta: a különböző portfóliók szétosztása alapvetően az Európai Bizottság mindenkori elnökének – jelen esetben Ursula von der Leyennek – a feladata, és fontos szempont, hogy az egyes szakterületek a szakmai tudás, valamint a megszerzett tapasztalatok alapján kerüljenek a biztosjelöltekhez. Hozzátette: az Európai Bizottság elnökének is mindig az az érdeke, hogy gördülékenyen menjenek le a szakbizottsági meghallgatások a jelöltekkel.
Mint mondta, Várhelyi Olivértől néhány területet elvettek, melyek közül
kettő az egészségügyi válságkezeléshez, illetve a különböző mechanizmusok felügyeletéhez kapcsolódik, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz.
Utóbbi szakterület foglalkozik például az abortuszhoz való jogokkal. A szakértő szerint „kompromisszumos megoldás született” Várhelyi Olivér esetében, mert csak így tudta elfogadni a jelölését a szakbizottság.
Kalas Vivien a hamarosan felálló új Európai Bizottság politikai prioritásairól azt mondta, nagy változások nem várhatók, már csak azért sem, mert Ursula von der Leyen maradt az Európai Bizottság elnöke, és a közvélemény már jól ismeri az ő gyakorlatát, elképzeléseit az Európai Unió jövőjét illetően. Ami viszont új elem, hogy az EB egyik alelnökét az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportja adja, és a szakértő szerint
ennek a frakciónak „a jövőképe egy kicsit más Európáról, mint a fősodoré”, így behozhatnak olyan új gondolatokat az Európai Bizottság mindennapos munkájába, amelyek eddig nem voltak jelen.
Az Európai Parlament várhatóan november 27-én egyetlen szavazással dönt az új Európai Bizottságról, amely a többség támogatása esetén már december 1-jén megalakulhat.