"2024 az elnökválasztás éve volt mind az Egyesült Államokban, mind Mexikóban. Október elsején lépett hivatalba Claudia Sheinbaum, aki az ország első női elnöke" – emlékeztetett a szakértő. Mint mondta, a helyzet Trump első elnöksége alatt is hasonló volt, ám a két ország kapcsolatai akkor is működtek.
"Az én jóslatom az, hogy a Trump által ígért változtatások jelentős része megmarad a politikai kommunikáció szintjén. A két ország ugyanis gazdaságilag annyira szorosan kapcsolódik egymáshoz, hogy Washington nem tehet olyan lépést, amely ne okozna fájdalmat az Egyesült Államokban" – mondta Kovács Attila arra alapozva, hogy Mexikó eddig is az USA és Kína közötti kereskedelmi villongások nyertese volt. Az elmúlt években rengeteg működő tőke tért vissza Kínából Mexikóba, és
a latin-amerikai ország mára, Kínát megelőzve, az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált.
A Külügyi Intézet korábbi vendégoktatója beszélt a Donald Trump által olyan sokat emlegetett határkerítésről is. Kovács Attila szerint a védelmi rendszer építése folytatódni fog, és ez sajátos módon még Mexikónak is érdeke. Az ország ugyanis az illegális bevándorlók számára tranzitállomás, így Mexikónak ugyancsak meggyűlik velük a baja. Ezért a mexikóiaknak is érdekük, hogy a beígért szigorú intézkedések elriasszák a jórészt Venezuelából és Kubából induló illegális bevándorlókat. "Bármilyen furcsa is, ebben a tekintetben a két országnak közösek az érdekei. Ilyen értelemben a fal megépítése az mexikói belbiztonsági helyzet javulásához hozzájárulhat" – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Kovács Attila azonban még egy fontos szempontot is említett, amelynek komoly hatása lehet a mexikói–amerikai kapcsolatokra: Donald Trumpra nagyon sok latin-amerikai származású szavazó voksolt. A latin közösség férfi tagjainak 54 százaléka.
"Trumpnak nem érdeke olyan agresszív intézkedéseket hozni, amely ezt a potenciális választói közönséget elidegenítené a Republikánus Párttól vagy az új elnök politikai mozgalmától"
– vélekedett a szakértő, és szerinte a Republikánus Párt választói sokkal inkább a Kínával szembeni keményebb fellépést várják el az új vezetéstől, legalábbis ami a kereskedelempolitikát illeti.
"Így nem valószínű, hogy Donald Trump kétfrontos kereskedelmi háborút indítana, ahol mind Kínával, mind Mexikóval szemben fellép" – közölte Kovács Attila, aki az USA és Mexikó kapcsolataiban szigorúbb határőrizetre és a kereskedelmi kapcsolatok valamifajta kiigazítására számít, de érdemi, markáns Mexikó-ellenes politikai-gazdasági lépésekre nem.