Bő egy hete fogadta el az Európai Bizottság a bővítési csomagot, amelyben megvizsgálta, hogy Szerbia milyen eredményeket ért el és hogyan is áll jelenleg az integrációs folyamatban. Az erről szóló elemzés szerzője, Zsivity Tímea, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója az InfoRádióban elmondta, Szerbia 2014 óta folytat csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, ám ennek még nem lehet látni a végét.
A legutóbbi csatlakozási fejezetet 2021-ben nyitották meg, de előrelépés nem történt, mivel Szerbia nem hajlandó teljes mértékben igazodni az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához. Ez abban nyilvánul meg, hogy
bár Belgrád elismerte Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, de nem fogadta el a Moszkva elleni szankciók bevezetését.
A másik ok, amiért akadozik a csatlakozási folyamat, az Szerbia kapcsolata Koszovóval, amit még mindig nem sikerült rendezni - tette hozzá a kutató.
Mérsékelt haladást azonban lehet érzékelni - jegyezte meg Zsivity Tímea. Mint mondta, ezek a tárgyalási fejezetek magukban foglalják a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harcot. Hozzátette, a nyugat-balkáni országokról összességében elmondható, hogy számukra súlyos problémát jelent ez a két tényező.
Szerbia kapcsán az EU a 2021-es állásfoglalásában is felhívta a figyelmet, hogy mekkora gondot jelent például a kábítószer-kereskedelem, a fegyverkereskedelem, az emberkereskedelem, a migráció, de még a kiberbűnözés is. Ezek is gátolják a csatlakozást, lassítják a tárgyalások menetét.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Kutatóintézetének kutatója azt is kiemelte, hogy a nyugat-balkáni országoknak, így Szerbiának is első körben gazdasági érdeke fűződik az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz, ezzel szemben az EU-nak főleg geo- és biztonságpolitikai. Erre rámutatott az orosz-ukrán, illetve a közel-keleti háború, hiszen
az Európai Uniónak nem hiányzik, hogy egy újabb konfliktus, még egy gócpont kialakuljon.
Márpedig erre a Nyugat-Balkánon jó esély van, illetve annak, hogy Oroszország új geopolitikai frontokat nyisson, vagy régi, etnikai alapú feszültségeket újítson meg.
A szakértő szerint az EU gazdasági értelemben nincs rászorulva Szerbia csatlakozására, inkább geo- és biztonságpolitikai érdekei fűződnek hozzá, mert lényegében déli szomszédunk a nyugat-balkáni országok stabilitásáért felelős ország, mivel területileg, demográfiailag, gazdaságilag és haderejét tekintve is a legerősebb a térségben.
Zsivity Tímea leszögezte, nem szeretne tippelésekbe bocsátkozni, hogy mikor zárulhatnak le a szerb csatlakozási tárgyalások. Megjegyezte azonban, hogy jelenleg a nyugat-balkáni országok közül Montenegró az, amelyik a legjobban halad az európai integrációs úton, mivel jogállamisági kérdésekben már jobban teljesített, mint Szerbia.