Walter Rosenkranzot, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt frakcióvezetőjét választotta házelnöknek az osztrák parlament csütörtöki alakuló ülésén.
Walter Rosenkranz az első, akit a Szabadságpárt soraiból választottak az ország egyik legmagasabb közjogi tisztségére. Az osztrák hagyományok szerint a parlamenti elnök mindig a legerősebb párt képviselői közül kerül ki.
A jogász végzettségű Rosenkranz korábban az FPÖ parlamenti frakcióját vezette, tagja volt az osztrák ombudsmani testületnek, a 2022-es osztrák elnökválasztáson pedig a szavazatok 19 százalékát szerezte meg az FPÖ-jelöltjeként.
Az osztrák parlament csütörtöki alakuló ülésén 183 törvényhozó közül csak 100 képviselő szavazott rá - annak ellenére, hogy ő volt az egyetlen hivatalosan indított jelölt.
A szavazás előtt Oskar Deutsch, a bécsi zsidó közösség vezetője a parlamenti képviselőknek címzett nyílt levelében adott hangot felháborodásának Rosenkranz jelöltsége kapcsán, akit a "revizionista tábor náci bűnözők előtt tisztelgő" képviselőjének nevezett. Tiltakoztak más zsidó szervezetek is.
Bár a képviselők Rosenkranz megválasztásával az osztrák hagyományoknak megfelelően jártak el, továbbra is alacsony a valószínűsége annak, hogy a Szabadságpárt a következő osztrák kormánykoalíció részévé válhat.
Ausztriában szeptember 29-én tartottak parlamenti választást, amely során első alkalommal került ki győztesként az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) a voksok 29 százalékával. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt a harmadik helyre csúszott vissza, a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig egyik leggyengébb választási szereplését nyújtotta.
Alexander van der Bellen osztrák államfő a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetőjét, Karl Nehammer hivatalban lévő kancellárt bízta meg kormányalakítással, figyelmen kívül hagyva azt az osztrák hagyományt, amely mindig a választás győztesét bízta meg a kormányalakítással. Az államfő a hagyományoktól való eltérést azzal indokolta, hogy senki nem hajlandó koalícióra lépni a Szabadságpárttal.