Ukrajna 1994-ben, a budapesti memorandum részeként azért mondott le 1200-1500 nukleáris töltetről, amely a Szovjetunió szétesése után maradt a területén, hogy cserébe Oroszország elismerje a határai sértetlenségét – emlékeztetett Kaiser Ferenc, megjegyezve: a szerződés alapján Moszkva nem támaszthatott volna igényt a Krímre sem, de ezt a többoldalú politikai nyilatkozatot az orosz fél 2014-ben felrúgta.
"Mindazonáltal Ukrajna rendelkezik azzal a tudással, illetve képességgel, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen, hiszen a zaporizzsjain kívül még további két működő atomerővel is rendelkezik, a Szovjetunió idején pedig több ezer ukrán mérnök működött közre ilyen eszközök gyártásában" – jelentette ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban.
Azt is kifejtette, hogy nukleáris robbanófejet kétféleképpen lehet előállítani: „vagy a természetben meglévő urán 235-öt választom el az urán 238-tól; előbbi egy pár százalékos mennyiség az utóbbihoz képest, és a 238-assal ellentétben a 235-ös hasad”. Vagy a nukleáris erőművekben extrém nyomáson és óriási hőmérsékleten – egy proton felvételével – lehet a 238-as uránt 239-essé alakítani, bár ezt már plutóniumnak nevezik, és a legtöbb robbanófej ebből az anyagból készül – fogalmazott a szakértő, megerősítve: Ukrajna rendelkezik azzal a technológiával, hogy az atomerőművekben elhasznált fűtőelemekből kivonja a mesterséges urán 239-et.
Bár azt nem tudni, hogy Ukrajna tett-e lépéseket az ügyben, Kaiser Ferenc szerint nem valószínű, mert ha nyíltan bejelentenék, hogy atomfegyverek rendszeresítésére törekszenek, azzal rengeteg nyugati támogatást elveszítenének. Rámutatott továbbá: a Bild cikke szerint egy magas szintű tanácsadó szivárogtatott, Volodimir Zelenszkij pedig állítólag ezzel zsarolta Donald Trumpot, bár nem tudni, hogy pontosan mi hangzott el, mert arról mind a két fél eltérően nyilatkozott; a kijevi külügyi szóvivő például rögtön leszögezte, hogy Ukrajna nem tervezi tömegpusztító fegyverek kifejlesztését, és továbbra sem óhajt nukleáris fegyvereket.
Ha a Nyugat Donald Trump elnökké választása esetén teljesen mértékben leállna Ukrajna támogatásával, akkor felvetődhetne a fentiek lehetősége, de Kaiser Ferenc szerint akkor az ehhez szükséges létesítményeket sem tudná megvédeni Oroszországtól. A valószínűség mindig megvan, de a szakértő szerint reálisan szemlélve Ukrajna nem törekedhet nukleáris fegyverek előállítására. "De három atomerőművel és vélhetően több ezer olyan tudóssal, akik közül nem egy a Szovjetunióban is dolgozott nukleáris fegyverek előállításán, ez nem egy megugorhatatlan feladat" – fogalmazott.
Ukrajna, ha nem is hetek, de néhány hónap leforgása alatt bizonyosan képes lenne előállítani egy-két töltetet, de a másik oldalon nem elhanyagolható, hogy Oroszország 5800 atombombával rendelkezik, vagyis Kijev számára veszett ügy a nukleáris fegyverkezési verseny. "Annak a valószínűsége, hogy Ukrajna nukleáris paritást építsen ki Oroszországgal, teljesen illuzórikus. Néhány töltettel meg Putyint nem lehet megijeszteni” – zárta gondolatait a szakértő.