Legfrissebb értesülések szerint a kancellár vezényletével a kormánypártok is szigorító intézkedésekről kezdtek sürgős tárgyalásokat.
Köztudomású, hogy a hárompárti koalíció pártjai, a szociáldemokrata SPD, a Zöldek Pártja és a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) közül ezen a téren a pénzügyminiszter, Christain Lindner vezette szabad demokraták számítanak a legkevésbé liberálisnak.
Mindezt most az ARD közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában a miniszter is megerősítette, kezdeményezve, hogy minimálisra csökkentsék a menedékkérők, illetve a kitoloncolásra ítélt menekültek támogatását. Lindner szerint
ez vonatkozik azokra a menekültekre is, akiket a dublini menekültügyi megállapodás értelmében más uniós tagállamoknak kellene be-, illetve visszafogadniuk.
A beszámolók szerint a miniszter javasolta, hogy az érintettek a jövőben ne részesüljenek semmifajta pénzügyi ellátásban, és csakis a legszükségesebb támogatáshoz jussanak. Ennek megfelelően az úgynevezett "dublini menekültek" nem kaphatnak pénzt és nem juthatnak ahhoz a menekültek számára biztosítandó, úgynevezett fizetési kártyához (Bezahlkarte), amelynek létrehozásában a koalíció hónapokkal ezelőtt állapodott meg.
A német tartományok Olaf Scholz kancellárral még az év elején egyeztek meg arról, hogy a menedékkérők állami segélyezésének formájaként bevezetik a szóban forgó kártyát. Ennek lényege, hogy a befogadásra várók a nevükre szóló kártyákra utalt pénzből – havonta mintegy 180 euró – intézhessék németországi vásárlásaikat. Ugyanakkor a kártyáról nem utalhatnak át otthon maradt hozzátartozóiknak, illetve nem utolsó sorban embercsempészeknek.
Az előzetes megállapodás arról szólt, hogy a kártyát nyártól bevezetik. Azóta azonban – mindenekelőtt a felhasználás formái miatt – tornyosultak az akadályok annak tényleges kibocsátása előtt. Lindner szerint ugyanakkor a jövőben csakis természetbeni juttatásokról lehet szó, így szállás biztosításáról, élelmiszerekről és higiéniai eszközökről. Azaz, mint a t-online hírportál fogalmazott,
"ágyról, kenyérről és szappanról".
A "dublini menekültek" a köznyelv szerint azok a személyek, akik általában az EU külső határain lépnek be az unió területére, és menekültként regisztrálják őket. A dublini szabályok szerint az átmeneti segítségnyújtás után az az uniós tagország, ahová az Európába érkezett menekültek először léptek be, köteles be-, illetve visszafogadni őket. A megállapodás szerint tehát a menekülteknek abban az uniós tagországban kell menedékjogot kérniük, amelybe elsőként beléptek.
A pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban az ARD-nek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a jövőben nem részesülhetnének szociális juttatásban azok, akiknek a dublini egyezmény értelmében el kell hagyniuk az országot. Lindner szerint a szóban forgó menekültek a jövőben "nulla eurót" kaphatnak német adófizetőktől. Szociális segélyről nem lehet szó.
"El kell kerülni annak ösztönzését, hogy a menekültek Németországban telepedjenek le"
- fogalmazott a miniszter, aki szerint az egyetlen kivételt a dublini megállapodás értelmében a befogadásra köteles országba történő utazás költségei jelenthetnék.
Linnder javaslata mellett több forrás szerint a kormánypártok már "lázasan" tárgyalnak más tervezett szigorító intézkedésekről, így napirenden szerepel azoknak a menekülteknek a gyorsított kiutasítása is, akiknél fegyvert találnak. Ezt segítené elő az is, hogy a német rendőröket új jogosítványokkal látnák el, Így egyebek között lehetővé tennék a gyanútól független, ad hoc jellegű ellenőrzéseket.
Sürgős napirendi téma az elsősorban hosszú pengéjű kések betiltása is, amit még a május végi mannheimi késes merénylet után Nancy Faeser belügyminiszter indítványozott.