A cseh biztos az Európai Bizottság idei, úgynevezett országspecifikus ajánlásokat is tartalmazó – immár ötödik – jogállamisági jelentésének bemutatásakor közölte: egyes tagországok esetében aggodalomra ad okot a bírói függetlenség helyzete, néhány esetben pedig a helyzet romlása figyelhető meg.
Több tagállamban is aggodalomra ad okot a bírák és ügyészek javadalmazása, és kihívást jelent a képzett igazságügyi tisztviselőgárda alkalmazása. A jelentés azt ajánlja a tagállamoknak, hogy szavatolják a bírói kinevezési eljárások során szükséges biztosítékokat, az ügyészség autonómiáját, és biztosítsanak megfelelő forrásokat az igazságszolgáltatás számára egyebek között a fizetések tekintetében.
A jelentés szerint a korrupció továbbra is aggodalomra ad okot az Európai Unió egészében, ezért intézkedésekre van szükség például a lobbitevékenységre, az összeférhetetlenségre és a vagyonnyilatkozatra vonatkozó megelőzési keretek megerősítésének, valamint a korrupciós ügyek hatékony kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának biztosítása érdekében.
Az uniós biztos kiemelte: számos tagországban aggodalomra ad okot a média tulajdonviszonyainak átláthatósága, a közszolgálati médiaszolgáltatók független irányítása vagy pénzügyi stabilitása, a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogának biztosítása, valamint az állami hirdetések elosztásának átláthatósága.
A jelentésében az uniós bizottság megállapította továbbá, hogy a civil társadalom és az emberijog-védők egyre gyakrabban szembesülnek kihívásokkal, jogi korlátozásokkal és támadásokkal, egyes tagállamokban rendszerszintűen korlátozzák tevékenységüket – közölte Vera Jourová.
Didier Reynders igazságügyi biztos kiemelte, hogy az Európai Bizottság egyenlő módon és objektíven vizsgálja a jogállamiság fejleményeit valamennyi tagállam esetében.
Kiemelte: a jogállamiságról szóló első, 2020-ban bemutatott jelentéshez képest mára a tagállamok és az Európai Unió egésze sokkal jobban felkészült az esetlegesen felvetődő, jogállamiságot érintő kihívások észlelésére, megelőzésére és kezelésére. Szavai szerint a jogállamiságot érintő kihívásokra való jobb felkészültség hozzájárul a demokrácia ellenálló képességének és az egységes piac működésének erősödéséhez, valamint előnyös az üzleti környezet szempontjából, amely elősegíti a versenyképesség javítását és a fenntartható gazdasági növekedést.
Az Európai Bizottság jogállamisági jelentésében Magyarországgal kapcsolatban kiemelték:
a 2023-as igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van, ugyanakkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács működése már hatékonyan ellensúlyozza az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatáskörét.
A Kúria működésének átláthatósága javult, ez azonban az alsóbb szintű bíróságokról nem mondható el – jegyezték meg. Továbbra is fennáll az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás, a bírák véleménynyilvánítási szabadsága korlátozott, a médiában pedig folytatódnak a bírák elleni lejárató kampányok. A bírák és a bírósági alkalmazottak javadalmazási szintje tovább romlott – emelték ki.
Megemlítették, hogy Magyarország új korrupcióellenes stratégiát fogadott el, és ennek keretében lobbizásra és a „forgóajtó-jelenség” elleni fellépésre vonatkozó jogszabályokat tervez bevezetni. A vagyonnyilatkozatok tekintetében azonban továbbra is kérdéses a végrehajtás és a felügyelet.
A jelentés szerint az Integritás Hatóság felügyeleti feladatainak hatékony ellátása és a korrupcióellenes munkacsoport munkájának hatása még várat magára. A politikai pártok és kampányok finanszírozásával kapcsolatos hiányosságok továbbra is megoldatlanok – hívták fel a figyelmet.
Közölték: néhány magas szintű korrupciós ügy már eljutott a vádemelési szakaszba, aggodalomra okot adónak nevezték ugyanakkor, hogy a magas rangú tisztségviselőket és közvetlen környezetüket érintő korrupciós vádak kivizsgálása nem történt meg.
Az uniós bizottság azt írta: mivel a magyar kormány nem fogadott el új intézkedéseket a jogállamisággal és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos megoldatlan problémák orvoslására, bizonyos uniós források kifizetése továbbra sem lehetséges.
A brüsszeli testület szerint a magyar kormány nem tervez intézkedéseket az állami hirdetések médiába történő becsatornázásának szabályozására, a médiahatóság működési függetlenségének erősítésére, valamint a közszolgálati média szerkesztői és pénzügyi függetlenségének biztosítására. Egyes újságírók és „független médiumok” – mint írták – továbbra is kihívásokkal, akár lejárató kampányokkal, valamint a kormányzati helyiségekbe és eseményekre való bejutás korlátozásával szembesülnek.
A jelentés továbbá bírálta a jogalkotás minőségét és a jogszabályok gyakori változtatását is. Megjegyezték, hogy az alkotmánybíróság továbbra is felülvizsgálja a rendes bíróságok politikai szempontból érzékeny ügyekben hozott jogerős döntéseinek jelentős részét.
Az uniós bizottság szerint a civil szervezetek működése továbbra is akadályokba ütközik Magyarországon, a civil szférát aláássa a nemzeti szuverenitás védelméről hozott új törvény. További aggályok vetődnek fel az államnak a civil társadalom finanszírozásában betöltött szerepével kapcsolatban – mutatott rá jogállamisági jelentésében az Európai Bizottság.