A washingtoni NATO-csúcstalálkozón részt vett egy kifejezetten erős, nem NATO-tag ország vezetője is, aki szakítva korábbi semlegességi politikájával most azt fontolgatja, hogy beszáll Ukrajna felfegyverzésébe. Dél-Korea, illetve elnöke, Jun Szogjol nem kifejezetten Ukrajna mellett, hanem Oroszország ellen foglal állást, Moszkva azzal haragította magára a szöuli vezetést, hogy szövetséget kötött Észak-Koreával – írja a Portfolio.
Dél-Korea az Egyesült Államok nagyon szoros barátja, illetve az Európai Unió, illetve a NATO közeli partnere, annak ellenére, hogy az ország hivatalosan nem tagja a szövetségnek. A szoros nyugati szövetségi viszony ellenére Dél-Korea hivatalosan még egy terepjárót sem adott az ukrán hadseregnek, annak ellenére, hogy olyan távoli országok, mint például Japán, Kanada vagy Ausztrália is részt vesznek Kijev védelmi képességeinek fejlesztésében. Ennek oka, hogy törvény tiltja, hogy a dél-koreai kormány fegyverekkel támogasson egy háborúban álló országot.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a háború eleje óta próbálja elérni, hogy Dél-Korea változtassa meg a vonatkozó törvényeit és szálljon be azon országok közé, melyek fegyvereket küldenek nekik. Szöul eddig mindössze annyi engedményt adott Kijevnek, hogy küldtek valamennyi tüzérségi lőszert az Egyesült Államoknak, Amerika pedig cserébe saját készleteiből utántöltötte az ukrán tüzérségi képességet, de hivatalosan egyik fél sem erősítette meg a transzfer tényét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong-un észak-koreai vezető kölcsönös védelmi egyezményt írt alá Phenjanban, és ekkor jelentette be Szöul, hogy fontolóra veszi a szakítást a semlegességi politikával, és fegyverszállításba kezd Ukrajnába. A NATO-csúcson az elnök nem ígért konkrét segítséget, de sajtóinformációk szerint egyre nyitottabbnak tűnik a szöuli vezetés arra, hogy első körben tüzérségi eszközökkel segítése Kijev védekező háborúját.
Dél-Korea Ázsia, sőt, az egész világ egyik legfejlettebb hadiiparával rendelkező országa. Egymillió 155 milliméteres és még hárommillió 105 milliméteres tüzérségi lőszere van, ennek töredéke is komoly segítséget jelente az ukrán csapatoknak a frontvonalon. A koreai hadiipar emellett folyamatosan termelni tudná az utánpótlást: korábbi beszámolók szerint a koreai gyárak évi 200 ezer 155 milliméteres lőszert gyártanak békeidőben.