Az orosz haditengerészetnek – a Fekete-tengeren az ukránoktól elszenvedett szörnyű veszteségek miatt – minél gyorsabban kellenének az új hadihajók. Mégis a Provornij korvett építése 11 évet vett igénybe – írja a Naval News. Az oroszok rendkívül ambiciózus flottafejlesztési terveit a Krím-félsziget 2014-es annektálása után bevezetett nyugati szankciók húzták keresztül.
Az új, Gremjascsij (magyarul mennydörgő) osztályú korvettekből legalább18 darabot akartak szolgálatba állítani, ám a 2012-ben indult program keretében eddig csak két hajó készült el. A most vízre bocsátott Provornij gerincét még 2013-ban fektették le, de a nyugati embargó miatt az orosz tervezők kénytelenek voltak alaposan átalakítani.
Eredetileg ugyanis német alvállalkozók gyártották volna a hajó meghajtását. Az erőforrás egy Rolls-Royce MTU 16V1163 TB93 dízelmotor lett volna, amelynek teljesítményét a Renk által gyártott sebességváltó adta volna át a változtatható állásszögű hajócsavaroknak. Ez utóbbi teljesen új az orosz haditengerészetnél. A lényege, hogy a propeller lapátjainak szöge menet közben változtatható, ami rendkívüli gyorsulást és manőverező képességet ad a hajónak.
Ugyancsak német eredetű lett volna az új orosz korvett különleges stabilizáló rendszere, amely nagy mértékben tudja csökkenteni a hajó dülöngélését a hullámzó tengeren. Bár a német vállalatok az osztály első hajójához még leszállították ezeket a berendezéseket, de a Provornij építéséből már kivonultak.
Az orosz haditengerészet elvárásainak megfelelően
a Gremjascsij-osztály tagjai egyaránt alkalmasak légi, vízfelszíni és tenger alatti célpontok megsemmisítésére.
Ehhez az új korvett 16 olyan függőleges indítót kapott, amelyekből légelhárító, illetve hajók vagy tengeralattjárók elpusztítására alkalmas rakétákat is ki lehet lőni. A felderítést, valamint a búvárhajók elleni harcot még egy helikopter is segíti. Ennek hangárját a taton alakították ki.
Az elektronika is teljesen megújult az osztály névadó hajójához képest. A korábbi, mozgó antennákból álló radarrendszert úgynevezett fázisvezérelt lokátorok váltották fel. Ezek sokkal gyorsabban és nagyobb távolságból képesek érzékelni az ellenséges légi vagy vízi járműveket.
A hajó állítólag egyszerre 100 célt képes követni és ezek közül – egy időben – 16-ra tud rakétákat vezetni.
A most vízre bocsátott Provornij hosszadalmas építését egy 2021-es tűzeset még tovább hátráltatta. Ekkor – nagyrészt az oltás közben elkövetett hibák miatt – szinte a teljes felépítmény és a radarok antennáit hordozó árbóc is leégett. Bár a gyártók azt ígérték, hogy az üvegszál erősítésű műanyagból készült fedélzeti elemeket gyorsan pótolják, ez végül majdnem egy évig tartott.
Orosz források szerint egyszerre több Gremjascsij-osztályú korvett is épül ugyan, részben Szentpéterváron, részben pedig Komszomolszk-na-Amur gyáraiban, de arról nincs megbízható értesülés, hogy az eddig elkészült két hajót mikor követhetik újabbak. A Provornij, a várakozásokkal ellentétben, nem a sok csapást megélt fekete-tengeri flottához, hanem a csendes-óceánihoz kerül. Nyugati szakértők szerint feltehetően azért, mert az oroszok nem akarják megkockáztatni, hogy a méregdrága és a rendkívül vontatottan megépült hajó ukrán drónok áldozata legyen.
Címképünkön az orosz Gremjascsij korvett, az új osztály névadója