Emmanuel Macron pártjának a június 9-i európai parlamenti választásokon elszenvedett veresége után írta ki az előrehozott kétfordulós nemzetgyűlési választásokat június 30-ra és július 7-re, de arról nem egyeztetett előre saját táborának vezető politikusaival sem, a francia köztársasági elnök számára mégis "reális szcenárió" lehetetta döntés Szűcs Anita Franciaország-szakértő szerint.
"Amikor az EP-választásokon a franciák szavaznak, akkor sokkal inkább kiengedik a frusztrációjukat, nem kormányra kapnak valakit, csak kifejezik az elégedetlenségüket az éppen akkor fennálló kormányzó erőkkel kapcsolatban. A franciákat most sokkolta, hogy a szélsőjobb esetleg kormányra kerülhet, ez mozgósíthatja azokat, akik nem mentek el szavazni a középerőkre június elején" – vélekedett azzal kapcsolatban, hogy az elnök miért írhatta ki azonnal az EP-választások után az előre hozott választásokat.
A közvélemény-kutatások közben azt mutatják, hogy a szélsőjobb előremenetele töretlen, az 577 mandátumból 260-at tudna megszerezni.
A Nemzeti Tömörülést Marine Le Pen megpróbálta az utóbbi időben konszolidálni, a szakértő szerint "balközépre húzódik", és ez a folyamat azóta tart, hogy Marine Le Pen a párt vezetését átvette az édesapjától. "Van egy modernizációs programja, egyre mérsékeltebb hangnemben beszél, egyre több mindent lesimít a pártban, ami egy jobbközép szavazónak elviselhetetlen lenne. A korábbi jobbközép pedig elkezd kihúzódni a szélre, hozzájuk beszél most elsősorban a párt elnöke, Jordan Bardella" – világított rá Szűcs Anita.
Az üzenetek egyetlen témára redukálódtak, ez pedig a vásárlóerő, az életszínvonalnak az a változása, amelyet a pandémia, illetve az energiaválság miatt a francia lakosság megél. A szakértő szerint elsősorban a középosztály éli meg úgy ezt a helyzetet, hogy az életszínvonala csökken. Bardella most azt ígéri, hogy csökkenti az energiahordozók áfáját.
A "fű alatt" átvitt nyugdíjreformmal kapcsolatban is "van frusztráció a választókban", ami most világosan megjelenik Bardelláéknál. Ráadásul a Macron által beígért reformok elhúzódóan valósultak meg az életszínvonalat, az inflációt és a munkanélküliséget illetően. Viszont "ha összehasonlítjuk a francia életszínvonalat, az inflációt, a munkanélküliséget, akkor azt kell látni, hogy az Európai Unióban nagyon jól állnak a franciák, Macron volt az, aki a leginkább védte a középosztályt, a legtöbb állami támogatást adta ahhoz, hogy a pandémia utáni nehéz időszakban a legkisebb legyen a változás, ehhez képest itt a legmélyebb a frusztráció" – magyarázta az InfoRádióban Szűcs Anita Franciaország-szakértő.