Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense röviden összefoglalta és értékelte a hétvégi svájci békekonferencián történteket.
- A zárónyilatkozat, amelyet a résztvevő 93 országból 81 aláírt, leszögezte, hogy egy tartós béke alapja Ukrajna területi sérthetetlenségének tiszteletben tartása. Ez nagyon komoly jelzés Moszkvának, de persze az orosz vezetés ettől nem fog meghatódni, és továbbra is területi hódításokban gondolkodik.
- Szintén fontos része a megállapodásnak az egész világot érintő élelmiszerár-válság kezelése. Ez az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának megoldását jelenti. Mivel az orosz haditengerészet lényegében kiszorult a Fekete-tenger nyugati medencéjéből, ez nagyjából működhet a csúcstalálkozón elfogadottak nélkül is.
- Előkészítettek még egy fogolycsere-egyezményt, több munkacsoport áll fel, amelyek békemegoldási javaslatokat dolgoznak ki az ukránok közreműködésével.
- Fontos volt még a nukleáris erőművek biztonságának kérdése, különösen az orosz kézbe került zaporizzsjai atomerőmű állapota aggasztja a nemzetközi közösséget.
Kaiser Ferenc kiemelte: Ukrajna komoly erkölcsi támogatást kapott nagyon sok országtól, jelzésértékű viszont, hogy például Brazília, Szaúd-Arábia, a Dél-afrikai Köztársaság, valamint a BRICS-országok közül azok, amelyek egyáltalán ott voltak – általában nem is a legmagasabb szinten képviseltették magukat a rendezvényen –, továbbá egy-két oroszbarát ország, amely mégis részt vett a konferencián, nem írta alá ezt a zárónyilatkozatot.
"Bizonyos szempontból »nesze semmi, fogd meg jól« ez a zárónyilatkozat, ugyanakkor az ukrán külpolitika szempontjából ez mégis egy óriási siker. Persze a békét nem itt fogják megteremteni, abba valahogy be kell vonni Oroszországot is. De ez Ukrajnának fontos, hiszen például közvetlenül a találkozó előtti orosz nyilatkozat, amit Vlagyimir Putyin elnök személyesen tett, nagyjából arról szólt, hogy ha Ukrajna kivonul még vagy negyvenezer négyzetkilométerről, leteszi a fegyvert és saját maga fejéhez szorít egy pisztolyt, akkor Oroszország talán kegyeskedik békét kötni. Nyilvánvaló, hogy ilyen feltételekkel nem lehet békekötés" – fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.
Értékelése szerint az orosz békeajánlat nagyjából arról szólt, hogy Ukrajna adja fel a Dnyeper vonalát, tehát szerelje le a haderejét, hozza magát teljesen védekezésképtelen állapotba, hogy Oroszország bármikor kénye-kedve szerint meghódíthassa, ami még megmaradt belőle függetlennek.
"Az orosz elnök leginkább csak »megtrollkodta« ezt a békerendezvényt, mert az teljesen természetes, hogy egy ország, amelyik sikeresen védekezik, nem fog feladni fontos védvonalakat és nem fog a saját területéből átadni. Ahogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök fogalmazta meg nagyon frappánsan, Putyin elvárja, hogy Ukrajna vonuljon ki Ukrajnából. Ez nyilvánvalóan nem lehet kiindulási alapja egy megállapodásnak. Az a gond, hogy amíg nincs legalább egy közös minimum a két fél között, addig esélye sincs nemhogy békemegállapodásnak – ami nem valószínű, hogy lesz –, de akár egy tartósabb tűzszüneti megállapodásnak sem" – mutatott rá Kaiser Ferenc.
Közben halad előre az orosz offenzíva Zaporizzsja megyében, megint elfoglaltak egy falut. A hírekben azt hallani, hogy átszakadt az ukrán front, az orosz haderő megállíthatatlanul robog előre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense rámutatott: összességében véve nincs ezer négyzetkilométer az a terület, amit az oroszok tavaly október eleje óta elfoglaltak Ukrajnából. Persze minden egyes négyzetkilométer fáj az ukránoknak, de közben az orosz erők irgalmatlan személyveszteséget és hihetetlen technikai veszteséget szenvednek el. Persze az ukrán veszteségek is elég komolyak, de Kaiser Ferenc megjegyezte: mindig az a fél szenved sokkal nagyobb veszteséget, amelyik támad.