Jens Stoltenberg a The Daily Telegraphnak azt nyilatkozta: a NATO-országok tárgyalásokat folytatnak arról, hogy még több nukleáris fegyvert helyezzenek készenlétbe, válaszul az oroszok ismétlődő fenyegetéseire - írja a Kyiv Independent.
Az ukrán lap emlékeztet rá, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a 2022. februári invázió kezdete óta többször is atomcsapással fenyegette meg Ukrajnát, valamint a nyugati országokat. Igaz, nyugati oldalról is elhangzottak az atomfegyverek használatával kapcsolatos kijelentések, amelyekre Oroszország határozottan reagált.
A NATO főtitkára szerint "a láthatóságot is elrettentő eszközként kell használni". Mint közölte,
nem kíván műveleti részleteket felfedni arról, hogy mennyi nukleáris töltetet kell működőképes állapotban tartani és hány maradhat tárolókban,
"de erről konzultálnunk kell, és jelenleg pontosan ezt tesszük".
A főtitkár a Telegraphnak azt hangoztatta: "a NATO célja természetesen egy atomfegyver nélküli világ, de amíg léteznek atomfegyverek, addig mi is nukleáris szövetség maradunk. Egy olyan világ, ahol Oroszországnak, Kínának és Észak-Koreának van nukleáris fegyvere, a NATO-nak pedig nincs, az egy veszélyesebb világ."
Jens Stoltenberg az MTI tudósítása szerint arról is beszélt, hogy Kína különösen jelentős erőforrásokat fordít korszerű fegyverzet beszerzésére, beleértve nukleáris arzenálját. A NATO becslései szerint
Kína nukleáris tölteteinek száma akár 2030-ra elérheti az ezret.
Ez azt jelenti, hogy a NATO-nak már a nem nagyon távoli jövőben két olyan potenciális ellenféllel kell szembenéznie, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak (Oroszország és Kína), és ez természetesen következményekkel jár - fogalmazott a hétfői Telegraph-interjúban az atlanti szövetség főtitkára.
A Kyiv Independent idézi Pranay Vaddi-t, a Fehér Ház fegyverzet-ellenőrzés igazgatóját, aki nemrég arról beszélt: növelni kell az azonnal bevethető amerikai stratégiai atomfegyverek számát, válaszul Kína, Oroszország és más államok fenyegetéseire. "Ha eljön az a nap, akkor több nukleáris fegyverre van szükség az ellenfeleink elrettentéséhez és az amerikai nép, a szövetségeseink, valamint a partnereink védelméhez” – mondta Vaddi.
Eközben Oroszország és Fehéroroszország a közelmúltban kezdte meg taktikai nukleáris fegyverekkel kapcsolatos gyakorlatának második szakaszát, amelyben az ukrán lap szerint már Ukrajna elleni nukleáris csapásokat szimulálnak. Az orosz védelmi minisztérium úgy értékelte, hogy a hadgyakorlatok választ jelentenek „a nyugati tisztviselőknek az Orosz Föderációval szembeni provokatív kijelentéseire és fenyegetéseire”.
A világ hét legfejlettebb országát tömörítő G7-ek vezetői június 14-i közös közleményükben "megengedhetetlennek" nevezték azt, hogy Oroszország atomcsapást mérjen Ukrajnára. A G7-ek ugyancsak elítélték Kínát és azokat az államokat, amelyek "anyagilag támogatják Oroszország hadigépezetét". Ennek megfelelően további büntetőintézkedéseket helyeztek kilátásba a Moszkvát segítő országok ellen.