Nyitókép: MTI/EPA/Artur Reszko

Ezt komolyan gondolják: a NATO kilencvenezer katonát mozgósított

Infostart
2024. június 1. 08:00
A hidegháború vége óta legnagyobb hadgyakorlatát tartotta a NATO. Csaknem négy hónapot "szentelt" a szövetség arra, hogy felkészüljön egy feltételezett orosz támadásra.

Szinte jelképes, hogy a nagyszabású manőver február 11-i, a belgiumi Monsban történt hivatalos kezdetekor a szövetségnek még "csak" 31 tagja volt, de hetekkel később mát teljes jogú, immár 32. tagként Svédország is csatlakozhatott.

Az adatok önmagukért beszélnek. A most véget ért hadgyakorlaton a tagországok több mint 90 ezer katonája, ötven hadihajó és nyolcvannál több repülőgép vett részt, az utóbbiak között vadászgépek, helikopterek és drónok is. A szárazföldi erőket legkevesebb 1100 harcjárművel szerelték fel, köztük harckocsikkal és gyalogsági harcjárművekkel.

A hadgyakorlat az elrettentést szolgálta, a forgatókönyvet a szövetség alapító szerződésének 5. cikke jelentette, amely kimondja, hogy bármelyik tagállam ellen intézett fegyveres támadást az egész szövetség ellen indított támadásként értelmezik, és támogatják a megtámadott felet. Ebből kiindulva a szövetség tesztelni kívánta saját reagálási képességét egy feltételezett orosz támadásra.

Biztonsági szakértők szerint ez volt az első alkalom, hogy új regionális védelmi terveket alkalmaztak. Egyben demonstrálni kívánták, hogy az Észak-Amerikából érkező csapatmozgások révén a szövetség képes megerősíteni az euroatlanti térséget, különös tekintettel az Oroszországgal határos országokra és a NATO keleti szárnyára.

A hadgyakorlat keretében olyan különböző kritikus pontokat választottak ki, ahol a feltételezett orosz támadás legvalószínűbben történhet. Ebből kiindulva nagy hangsúly helyeztek a szárazföldi csapatok szállítására, értesülések szerint először Norvégiába, majd Romániába és a Baltikumba.

A német hadsereg több mint 12 ezer katona bevetésével vett részt a hadgyakorlaton. A Bundeswehr szerint Németország a nemzeti és nemzetközi erők, a páncélosok és egyéb katonai felszerelések egyik fő felvonulási központja volt. A hadsereg főfelügyelője a német média által idézett nyilatkozatában elégedetten nyilatkozott a hadgyakorlatról. Carsten Breuer szerint sikerült bizonyítani, hogy a szövetségesek képesek megvédeni magukat.

A hidegháború vége óta a Steadfast Defender hadgyakorlat a legnagyobb ilyen jellegű manőver volt a NATO történetében. Az eddigi rekordot egy 2018-ban Norvégiában tartott hadgyakorlat jelentette mintegy 51 ezer katona részvételével. A mostaninál nagyobb hadgyakorlatokra a Szovjetunió 1991-es felbomlása előtt került sor. 1988-ban például egy manőveren 125 ezer katonát mozgósítottak.