Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Történelmi látogatás kérdőjelekkel: sikerül-e berúgni a német–francia motort?

Infostart
2024. május 28. 15:17
Jelképes gesztusokkal teli Emmanuel Macron háromnapos németországi látogatása, de Párizs és Berlin álláspontja számos kulcskérdésben továbbra is távol áll egymástól.

Hosszú időn keresztül az Európai Unió hajtóerejének számított a sokat emlegetett német–francia motor. A elmúlt években azonban – noha igény lett volna rá – erősen akadozott, sőt alig működött. Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár között jelentős nézeteltérések voltak az energiaválság kezelését, az európai védelem fejlesztését, valamint a Kínához fűződő kapcsolatokat illetően. A motort egy csapásra aligha lehet helyrehozni, mindenesetre az első lépést most igyekeztek megtenni.

A "külsőségek" legalábbis erre vallanak. Mindenekelőtt az a tény, hogy Emmanuel Macron 24 év óta az első francia elnök, aki hivatalos állami látogatásra érkezett Berlinbe. Legutóbb hasonló német állami fogadtatásban 2000-ben az akkori francia elnöknek, Jacques Chiracnak volt része. Nem véletlen az sem, hogy a vizit időpontját a hivatalos vendéglátó, Frank-Walter Steinmeier államfő szerint történelmi német évfordulóhoz igazították: 75 éves az alaptörvény.

A látogatás ebből fakadóan is bővelkedett a szimbólumokban, kezdve az államfők közötti asztali focitól egészen Macron kitüntetéséig.

A francia elnök a vizit második napján a Drezda jelképének számító, a második világháború idején bombatámadás következtében teljesen leégett, de évtizedekkel később újjáépített evangélikus templom, a Frauenkirche előtt több mint tízezer fiatal előtt mondott nagy visszhangot kiváltó, részben német nyelven elhangzó beszédet.

A német média szerint az elnököt Drezdában hatalmas éljenzés fogadta, különös tekintettel arra a kijelentésére, hogy a háború során lerombolt, de újjáépített és talpra állt várost "a remény jeleként" maga választotta helyszínnek. Macron ennek kapcsán ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az Európai Unió most válaszút elé ékezett, döntő pillanatokat él át.

A német média idézte az elnököt, aki szerint Oroszország Ukrajna elleni agressziója nyomán Európa biztonsága forog kockán. Macron szerint Európa egységéhez közös védelemre, új biztonsági koncepcióra van szükség. Az Európai Uniónak függetlenebbé kell válnia, ehhez azonban meg kell duplázni a költségvetést. Ismét említette a közös hitelfelvételt, amit ugyanakkor több tagállam is ellenez. Ehhez hozzátette azt is, hogy Németországnak és Franciaországnak ezen a téren "nagyobb merészséget" kellene mutatnia – emelte ki a sajtó.

A drezdai beszéd mellett nagy visszhangot váltott ki Emmanuel Macron és Olaf Scholz kancellár közös cikke a Financial Times brit gazdasági-politikai napilapban. A németországi látogatáshoz időzített írásban a két vezető az EU szuverenitásának erősítésére szólított fel, utalva arra, hogy Európa korszakváltást él át, és fel kell számolnia még meglévő függőségeit. Franciaország és Németország ennek érdekében azt javasolta, hogy az EU a következő mandátumidőszakban új lendülettel lásson hozzá versenyképessége javításához.

A háromnapos látogatás záróaktusa a maga módján szintén jelképes. Legalábbis abból a szempontból, hogy a múlt évek felhőtlennek kevésbé mondható időszaka után ismét közös kormányülésre kerül sor a brandenburgi Meseberg-kastélyban.

A harmóniát sugalló gesztusok ellenére elemzők szerint Macron elkötelezett a nagyobb európai autonómia mellett, előnybe részesítve saját védelmi stratégiáját és a gazdaság védelmét az Egyesült Államok és Kína "tisztességtelen versenyével" szemben. Olaf Scholz kancellár ugyanakkor a transzatlanti irányultság híve, és Kínát is fontos kereskedelmi partnernek tekinti.

Ami pedig az ukrajnai konfliktust illeti, a két vezető egyetért Ukrajna támogatásának szükségességében, ennek eszközeit illetően azonban eltérnek a nézetek. A közelmúltban Berlinben is felzúdulást okozott Marcon azon javaslata, hogy küldjenek szárazföldi erőket Ukrajnába. Scholz kancellár ezt kategorikusan elutasította, mint ahogy azt is, hogy Németország a legkorszerűbbnek számító Taurus cirkálórakétákkal is támogassa az ostromlott országot. Franciaország viszont már hosszabb ideje szállít Scalp típusú cirkálórakétákat Ukrajnának.

Értesülések szerint a közös kormányülés fő témája ennek megfelelően az európai biztonság kérdésköre, valamint az európai versenypolitika lesz.

Órákkal a kormányülés előtt Marcon Münsterben európai elkötelezettségéért a vesztfáliai békedíjat vehette át.