Áprilisban szinte egyidejűleg robbant a bomba Brüsszelben és Berlinben. A párt egyik EP-képviselőjét, Maximilian Krah-t és munkatársát Kína és Oroszország javára végzett kémtevékenységgel vádolták. Noha a képviselő – aki pártja listavezetője a június 9-i EP-választásokon – tagadta a vádat, de a cáfolat nem tűnt meggyőzőnek. Az illetékes hatóságok még brüsszeli irodáját is átkutatták.
A következő csapás a pártot május közepén érte. Az észak-rajna-vesztfáliai felsőfokú közigazgatási bíróság ugyanis elfogadta a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal indítványát, és szélsőjobboldali "gyanú" miatt engedélyezte az Alternatíva Németországnak párt állandó megfigyelését. Noha a párt vezetői fellebbezést helyeztek kilátásba, megfigyelők szinte kizártnak tartják, hogy az illetékes bírói hatóságok ennek helyt adnak.
Az AfD az otthoni parlamenti politikában kiközösítetté vált. Egyik párt sem hajlandó összefogni vele, felróva szélsőjobboldalinak tartott politikáját, orosz-, illetve Kína-barátsággal és antiszemitizmussal vádolják a pártot.
A kiközösítés az EP székhelyén Strasbourgban folytatódott, ennek ismételt kiváltója az AfD listavezetője, Maximilian Krah volt. A képviselő ugyanis a La Repubblica című olasz napilapnak nyilatkozva azt állította, hogy a náci SS nem minden tagja volt bűnöző.
„Soha nem fogom azt mondani, hogy minden ember, aki valaha SS-egyenruhát viselt, az automatikusan háborús bűnös lett volna. Bizonyos, hogy magas százalékban bűnösök voltak, de nem mindenki volt az" – fogalmazott az AfD politikusa.
Az interjú Strasbourgban is a hatalmas felzúdulást okozott, és az AfD pártcsoportjában példátlan lavinát indított el. Mindez ahhoz vezetett, hogy
az Identitás és Demokrácia (ID) európai parlamenti frakciója rendkívüli ülés keretében kizárta soraiból a német párt mind a kilenc képviselőjét.
A képviselőcsoport közleménye szerint a kizárást a pártcsoport elnöke, Marco Zanni kezdeményezte arra az "incidenssorozatra" tekintettel, amelyben Maximilian Krah EP-képviselő és általa a csoport német delegációja érintett. "Ezek az incidensek sértik a képviselőcsoport egységét és hírnevét, és indokolják a német delegációtagok mandátumának megszüntetését" – érvelt a pártcsoport elnöke.
Ezt megelőzően a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Tömörülés már jelezte, hogy Krahnak az SS tagjaival kapcsolatos kijelentései miatt nem akar a jövőben egy frakcióban dolgozni az AfD-vel az EP-ben. Hasonlóan foglalt állást a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom is.
Már a francia bejelentés nyomán saját pártja, úgy döntött, hogy minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől eltiltja a listavezetőjét. Maximilian Krah pedig az X-en bejelentette, hogy pártja egységének megőrzése érdekében nem vesz részt az AfD kampányrendezvényein, és távozik a párt szövetségi végrehajtó bizottságából is.
Az AfD pedig közleményében úgy fogalmazott, hogy tudomásul veszi az ID döntését, de optimista a közelgő európai parlamenti választást illetően. Arról ugyanakkor nem esett szó, hogy Krahnak az AfD listájának vezetéséről is le kellene mondania.
Az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) elnöke, a német Manfred Weber ugyanakkor arra szólította fel Maximilian Krahot, hogy adja fel parlamenti mandátumát. Weber, aki a konzervatív CSU tagja, hangsúlyozta, hogy
Maximilian Krahnak ki kell vonulni a politikából.
A Die Zeitnek nyilatkozva a német konzervatív politikus egyszerűen nevetségesnek nevezte, hogy a képviselő távozik az AfD oszágos végrehajtó bizottságából, de továbbra is a párt listavezetője marad. Weber az AfD kizárását a ID-frakcióból egyfajta "figyelmeztető jelzésnek" minősítette a német választók számára.
A választások előtt, még a strasbourgi döntések előtt készült legutóbbi németországi felmérés szerint ha a szavazást most vasárnap rendeznék, a CDU/CSU 31, a Zöldek és az AfD egyaránt 15-15, az SPD 14, míg az FDP 4 százalékot kapna.