Közös állásfoglalásában 15 uniós ország szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az energiafüggetlenség növelése és az éghajlati célok elérése érdekében helyezze előtérbe a fűtés és hűtés szén-dioxid-mentesítését - írja a Portfolio. Az országok arra kérték a Bizottságot, hogy tegye közzé a hőszivattyúk támogatására vonatkozó cselekvési tervet, és vizsgálja felül a 2016-os uniós fűtési és hűtési stratégiát a közelgő 2040-es éghajlatvédelmi célokkal összhangban. Tavaly az Európai Bizottság már döntött arról, hogy betiltja az új olaj- és gázkazánok telepítését, helyette pedig a hőszivattyúk beépítését segíti.
A 15 állam által aláírt állásfoglalásban, amely követeli, hogy a Bizottság frissítse 2040-ig tartó háztartási energiahatékonysági tervét, ez áll:
"Egyértelműen szükség van a megújuló energiaforrásokban rejlő jelentős potenciál felszabadítására a fűtési és hűtési ágazat szén-dioxid-mentesítéséhez általánosságban, és különösen a távhőrendszerek esetében.
Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a hűtési és a fűtési ágazat szén-dioxid-mentesítését egyaránt támogassuk. A meglévő rendszerek energiahatékonyságának javítása és az új rendszerek fejlesztése mellett, ezáltal biztosítva az energiahatékonyság első elvének megvalósítását és az épületek fűtéssel és hűtéssel kapcsolatos energiaszükségletének minimalizálását, ez azt is jelentené, hogy a megújuló energiaforrásokból, például napenergiából, környezeti energiából, bioenergiából, geotermikus energiából stb. származó hőre kell átállni, és olyan technológiákat kell alkalmazni, mint a nagyméretű hőszivattyúk, napenergiával működő vízmelegítők és a hulladékhő felhasználása"
A nyilatkozatot Ausztria, Franciaország, Írország, Dánia, Luxemburg, Málta, Dánia, Portugália, Lettország, Észtország, Litvánia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország írta alá. A javasolt stratégia célja, hogy gyorsan növelje a megújuló energiát hasznosító technológiák, például a távfűtési naperőművek, a hőszivattyúk és a távfűtési rendszerekbe integrált nagyméretű ipari hőszivattyúk használatát. A nyilatkozó államok úgy vélik, ez a fajta megközelítés jelentősen hozzájárulna Európa energiabiztonságához.
2023 decemberében Az Európai Parlament, Tanács és Bizottság megegyezett a fosszilis fűtési rendszerek beépítésének fokozatos betiltásáról, mely szerint
2025-től nem lehet állami támogatást fizetni ilyesmire, 2030-tól az újépítésű épületeket már nem lehet gázkazánnal építeni, 2050-től pedig a régebbi épületeket is kibocsátásmentessé kell tenni.
Ezt segítendő a megújuló, tisztaenergiás rendszerek elterjedését támogatják a "Fit for 55" program részeként anyagi ösztönzőkkel is EU-s és tagállami szinten is. Ebben a programban a gázkazánokra vonatkozó tilalom mellett szerepel a hőszivattyús rendszerek elterjedésének ösztönzése, így kötelezik a tagállamokat, hogy írjanak ki új energiahatékonysági pályázatokat az otthonok felújítására - írják.
Niels Fuglsang dán szocialista képviselő hangsúlyozta, az EU, mint a fosszilis fűtőanyagok nagy felhasználója, tavaly 8 milliárd eurót utalt Oroszországba a cseppfolyós földgázért. Sürgette, hogy Európa szabaduljon ki ebből a függőségből, amelyre egy jó megoldás lenne a háztartási energiafelhasználás csökkentése, amelyre kiváló megoldást jelentenek a hőszivattyúk.
Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja kiadott egy tanulmányt, miszerint
ha a lakóházakban működő 30 millió gázkazánt hőszivattyúra cserélnék, az 36 százalékkal csökkentené az EU gáz- és olajfogyasztását.
A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyag-üzemű kazánok betiltásával hamarabb teret nyerne a megújuló energiás technológia, de addig is fontos az energiaveszteség csökkentése és a hőszivattyúk támogatása.
Az Európai Bizottság jelenleg épp kidolgozza a hőszivattyúkkal kapcsolatos cselekvési tervet, amelynek pontos menetrendjéről még nem született döntés. Az EU az elmúlt öt évben a Green Deal részeként már frissítette a tiszta fűtési megoldásokra vonatkozó szabályozási keretét, és új irányelveket fogadott el az épületek energiateljesítményéről, az energiahatékonyságról és a megújuló energiáról - írja a lap.