Rendkívüli érdeklődés övezte az észak-rajna-vesztfáliai felsőfokú közigazgatási bíróság döntését az Alternatíva Németországnak (AfD) párt tevékenységének megítéléséről. A münsteri bírói testület annak nyomán foglalkozott az üggyel, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal az AfD-t szélsőjobboldali "gyanús" pártnak minősítette, és állandó megfigyelésre "érdemesítette". A bíróság végül ezt a véleményt erősítette meg, ami a későbbiekben elvezethet akár a radikális jobboldali párt betiltásához is.
Az Alternatíva Németországnak nevű párt 2013-ban történt megalakulása óta páratlan "karriert" futott be. Négy évvel később, 2017-ben már bekerült a szövetségi parlamentbe, ahol a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD után egy csapásra Németország harmadik legerősebb pártja lett. Az AfD kezdetben mindenekelőtt bevándorlásellenes politikájával szerezte támogatóit, különös tekintettel a Merkel-korszak liberális menekültpolitikájára.
A bevándorlás ellenzése, illetve a menekültek befogadásának elutasítása azóta is egyik legfőbb törekvésének számít, ezzel párhuzamosan támogatóinak száma is rohamosan növekedett. Mára immár a CDU/CSU pártszövetség mögött az ország második legnagyobb támogatottsággal rendelkező pártja, és különösen népszerű az egykori NDK-hoz tartozó keleti tartományokban.
A többi parlamenti párt közül azonban egyik sem hajlandó összefogni vele, felróva szélsőjobboldalinak tartott politikáját, oroszbarátsággal és antiszemitizmussal is vádolva az AfD-t. A szövetségi alkotmányvédelmi hivatal kezdeményezésére ennek nyomán foglalt állást a münsteri bíróság, és
zöld jelzést adott a párt titkosszolgálati eszközökkel történő megfigyeléséhez.
A münsteri bíróság a hivatal állásfoglalását "arányosnak" minősítette, hangoztatva, hogy a megfigyelés összeegyeztethető az alkotmánnyal, az európai és a nemzetközi joggal. Az ítélet nem jogerős, és az AfD vezetői rögtön jelezték, hogy fellebbeznek. A két társelnök, Alice Weidel és Tino Chrupalla úgy vélekedett, hogy a münsteri bíróság "politikai indíttatású" ítéletet hozott.
A Der Tagesspiegel által idézett Chrupalla szerint figyelembe kell venni az eljárás, illetve az ítélethirdetés időzítését.
"Az európai választási kampány kellős közepén járunk, ami egyértelműen bizonyítja, hogy politikailag motivált ítéletről van szó"
– hangoztatta a párt társelnöke. A münsteri bírósági ítélet ellen az AfD a lipcsei szövetségi közigazgatási bírósághoz nyújthat be panaszt, és a másik társelnök szerint ezt meg is teszi. Alice Weidel úgy értékelte, hogy a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal nem független hatóság, mint ahogy nem függetlenek a különböző bíróságok sem. Szerinte a médiát is felhasználják arra, hogy az AfD-t kizárják a pártok versenyéből.
Az alkotmányvédelmi hivatal függetlenségét hangsúlyozta erre reagálva a belügyminiszter. Nancy Faeser közölte, hogy a német alkotmányos állam rendelkezik azokkal az intézményekkel, amelyek megvédik a demokráciát a belülről érkező fenyegetésekkel szemben.
A Der Tagesspiegel szerint a münsteri ítélet nyomán felerősödhet a párt feltételezett alkotmányellenessége miatti esetleges betiltása körüli vita. A lap egy kereszténydemokrata képviselőt, Marco Wanderwitzet idézte, aki jelezte, hogy még a nyári szünet előtt a Bundestag elé kívánja terjeszteni a betiltást célzó javaslatot.