Az Észak-Koreából származó fegyverek messze nem olyan hatékonyak, mint azt korábban az ukránok gondolták. A kijevi főügyész vizsgálata ugyanis kiderítette, hogy az orosz hadsereg által indított rakéták fele nemcsak letért a kijelölt pályájáról, hanem egy jelentős részük még a becsapódás előtt fel is robbant – írja a The War Zone.
Nyugaton nagy ellenszenvet váltott ki az, hogy Oroszország a korábbiaknál is szorosabbra fűzte a katonai együttműködését Észak-Koreával. Nem annyira a kommunista országból származó tüzérségi lőszerek és rakéták miatt, hanem sokkal inkább azért, mert félő, hogy az oroszok atomfegyverek előállításának technológiáját, valamint más, fejlett haditechnikát is átadhatnak.
Information appeared that the ballistic missile that fell in Kyiv region is reportedly a North Korea KN-23 one. All the trees in the 40 meter radius burned down from the impact, — Defence Express.
— Anton Gerashchenko (@Gerashchenko_en) February 15, 2024
Imagine what would happen if it hit a residential building.
?: BBC Ukraine,… https://t.co/JsmI6kqXrJ pic.twitter.com/4MygCP4qNK
Ukrán források szerint az oroszok nagyjából 50 darab KN-23 jelű rövid hatótávolságú, ballisztikus rakétát – eredeti nevükön Hwasong-11 – lőttek ki tavaly december és az idén február között. Ezek összesen 24 ember halálát okozták és 115-öt megsebesítettek, amikor lakóépületekbe vagy ipari létesítményekbe csapódtak. Azt is kiderítették, hogy a fegyvereket Oroszország nyugati részén Belgorod, Voronyezs és Kurszk körzetéből indították. Kijevben most azt vizsgálják, hogy
vajon a rakétákkal együtt érkezhettek-e észak-koreai katonák is Oroszországba,
akik egyrészt segítették a bevetéseket, másrészt éles helyzetekben tanulmányozták a fegyverek működését.
KN-23 ballisztikus rakéta először 2018. február 8-án, Phenjanban, a Koreai Néphadsereg fennállásának 70. évfordulójára rendezett parádén jelent meg a nyilvánosság előtt. Érdekes módon ekkor még nem végeztek vele egyetlen indítást sem, azt csak bő egy évvel később hajtották végre. A próbalövészetről a dél-koreai, japán és amerikai felderítés azt állapította meg, hogy a fegyver 690 kilométeres maximális hatótávolságot érhet el, de az oroszok valószínűleg az egyszerűbb, kisebb hatótávolságú, KN-23 változatot szerezhették be. Ennek feltehetően egy 500 kilogrammos repeszromboló vagy kazettás robbanótöltete lehet.
A külsőre a KN-23-as feltűnően hasonlít az orosz 9K720 Iszkander rövid hatótávolságú rakétához, de annál nagyobb méretű. A célpontját mindkét fegyver egy úgynevezett kvázi-ballisztikus pályán, azaz a hagyományos ballisztikus ívhez képest laposabban közelíti meg. Ez lehetővé teszi a repülési idő lerövidítését, valamint megnehezíti a rakéták elfogását. További jellegzetessége, hogy már az ereszkedés közben a harci rész, egy rövid emelkedő manőverrel, megszakítja a ballisztikus pályát, ezzel is bonyolítva a légvédelem dolgát.
A The War Zone arra nem talált bizonyítékot, hogy az ukrán légelhárításnak sikerült volna lelőnie valamelyik észak-koreai KN-23-t , bár erre az amerikai Patriot rakétavédelmi rendszer elvben alkalmas lenne.