"Egyáltalán nem áll jól sem a Konzervatív Párt, sem Rishi Sunak, az Egyesült Királyság brexit utáni ötödik miniszterelnökének szénája" - fogalmazott sommásan Gálik Zoltán az InfoRádióban. Összesen 107 angliai tanács 2660 képviselői helyéről döntenek a csütörtöki helyhatósági választásokon, és úgy néz ki, hogy a konzervatívok nagy vereségeket szenvedhetnek - mutatott rá a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense.
"Van még egy nagyon fontos tendencia: a Reform Egyesült Királyság – magyar fordításban Reform UK – párt, amely az ország EU-ból való kilépését elérő korábbi Brexit pártnak és a Függetlenség Pártnak az utódja, nagyon érzékeny helyeken vehet el helyeket a konzervatívoktól, és ez később az általános választásokra is hatással lehet" – vázolta a szakértő.
Ha pedig a konzervatívok nem hozzák az elvárt eredményeket, akkor elképzelhető, hogy a jelenleg valószínűnél (legkésőbb 2025. január vége) előbb lesznek az általános választások. Rishi Sunak ugyanis előbbre hozhatja a választásokat, hiszen az Egyesült Királyságban a miniszterelnök írhatja ki a szavazást. (Korábbi nyilatkozata szerint ezt 2024 második felében teszi meg.) Egy korai dátummal Sunak megkísérelheti megelőzni egy belharc kialakulását, illetve hogy például egy bizalmatlansági indítvánnyal eltávolítsák.
"A népszerűsége ugyanis alacsony úgy a Konzervatív Párton belül, mint a választók körében is, és Rishi Sunak szerint esetleg a Konzervatív Pártnak még rosszabbat tehetne, hogyha immáron egy hatodik miniszterelnöki belső választás is megindulna a választások előtt. A konzervatívok egyébként 24 százalékon állnak a néhány nappal ezelőtti, legutóbbi mérések szerint, míg a Munkáspárt 44 százalékon, ami
még az 1997-es Tony Blair által vezetett Munkáspárténál is nagyobb győzelmet ígér most a Munkáspártnak"
– foglalta össze Gálik Zoltán.
Azzal kapcsolatban, hogy ki lehet Rishi Sunak kihívója, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense elmondta: bizonytalan a helyzet, hiszen nagyon sokan pályáznának. Például Suella Braverman, aki tagja volt Boris Johnson kormányának és később belügyminiszter lett, de aztán távoznia kellett épp a ruandai ügy miatt (ismert, a brit parlament hosszas tárgyalások után elfogadta azt a törvényt, amely szerint az illegális bevándorlókat Ruandába szállíthatják és a menekültkérelmüket is ott fogják elbírálni). Bravermanon kívül persze vannak mások is, akik pályáznak a miniszterelnöki címre, de Gálik Zoltán rámutatott: ha Rishi Sunak döntésével nagyon közel kerül a választások időpontja, akkor már nem lehet végigvinni egy ilyen belső vezetőváltást.
Helyhatósági választást tartanak Londonban is, de a jelenlegi polgármester, a munkáspárti Sadiq Khan sem dőlhet nyugodtan hátra,
annak ellenére sem, hogy pártja általánosságban erősödik. Ő a harmadik ciklusát kezdené meg Boris Johnson után, és most biztos többséget mértek neki, de azt is állítják elemzők, hogy bizonyos körzetekben megosztottak lehetnek a szavazatok, vagyis óriási fölényre mégsem számíthat – mondta Gálik Zoltán. Hozzátette: ráadásul számos témában, például a biztonság ügyében, a választók "húzzák a szájukat" vele kapcsolatban – például ezen a héten is volt egy késes támadás Londonban. Persze kérdés, hogy ezt a főváros polgármesterén vagy pedig a kormányzaton "verik le" a választók.
A londoni polgármesternek nagyon korlátozott lehetőségei vannak. Most például azzal kampányolt, hogy – párizsi mintára – tegyék úszhatóvá a Temzét, vagy hogy növeli a zöld területek nagyságát, ugyanakkor a húsba vágó kérdésekben, mint például a megélhetési költségek, a gazdasági problémák, és a bűnüldözés, megosztottak a cselekvési lehetőségek a központi kormányzattal és a helyi, kisebb, Londonon belüli területi egységekkel.
"De persze a politikában a szavazók nem mindig racionálisan döntenek ezekről, és az e témákkal kapcsolatos ellenszavazatok a helyhatósági választásokon is megjelenhetnek" – jegyezte meg Gálik a Corvinus Egyetem egyetemi docense.