A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője elmondta, hogy a 2016-ban indult Európa Projekt-kutatás számos témából áll, ezek közül az egyik az energetika és a klímapolitika. Az elmúlt időszakban újra felélénkült a vita az Európai Parlament által tavaly februárban elfogadott jogszabályról, amely szerint az unió 2035-től megtiltaná a belsőégésű motorral szerelt, hagyományos üzemanyagokkal hajtott autók értékesítését.
"Az elmúlt hónapokban egyre inkább lesújtó adatok érkeztek az EU, és benne a nagy járműgyártó Németország és Franciaország ipari teljesítményével kapcsolatban. Mivel a helyzet rövid távon várhatóan nem is fog javulni, megint felmerült a kérdés, hogy érdemes-e ragaszkodni ehhez a 2035-ös céldátumhoz. Ugyanis ez jelentős kihívások elé állítja az európai járműgyártókat" – hívta fel a figyelmet Hortay Olivér.
Mivel a járműgyártás az unió iparának húzóágazata, ezért megkérdezték az európai polgárokat, hogy egyetértenek-e a döntéssel.
A felmérésből kiderült – folytatta a szakértő –, hogy az európaiak 62 százaléka nem ért egyet a döntéssel. Az egyetlen tagállam, ahol a döntéstámogatók aránya meghaladta az elutasítókét, Ciprus volt. Hortay Olivér szerint a kérdés leginkább a máltaiakat, a svédeket és a portugálokat osztotta meg, de még ebben a három országban is többségben voltak azok, akik nem támogatták a döntést.
A Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője azt is közölte, hogy a legnagyobb arányú elutasítottságot Csehországban, Szlovéniában és Litvániában mérték, méghozzá 78, 75 és 73 százalékos részaránnyal. Magyarországon is a megkérdezettek több mint kétharmada (72 százalék) nem értett egyet ezzel a tervezettel.
"A járműgyártás szempontjából megkülönböztetett jelentőségű Németországban 69 százalék, Franciaországban pedig 64 százalék ellenzi a lépést" – tette hozzá a Századvég energia és klímapolitikai üzletágának vezetője.