Az Európai Parlament április 10-én megszavazta a migrációs és menekültügyi paktumot, azóta több tagállam is tiltakozott a tervezettel kapcsolatban. Gönczi Róbert, a Migrációkutató Intézet elemzője az InfoRádió érdeklődésére részletesen beszámolt arról, hogy mely tagországok támadják a frissen megszületett megállapodást.
Magyarország és Lengyelország már a kezdetektől a paktum ellen szólalt fel, főként az újraelosztási mechanizmus, az úgynevezett kvótamigránsok rendszere miatt. A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi paktum abban különbözik a korábbi relokációs rendszertől, hogy míg 2015-ben a direktíva azt szerette volna elérni, hogy mindenki fogadjon be kvóták szerint migránsokat, addig a jelenlegi paktum ezt csak egyfajta megoldásként írja elő a szolidaritási mechanizmuson belül, amit ki lehet váltani fejösszeggel vagy nemzeti hozzájárulással a frontországok megsegítésére.
"Magyarország és Lengyelország szerint ezt mindenféleképpen ki kellene venni ebből a paktumból. A két állam szerint a relokációs mechanizmus nem megoldja az irreguláris migrációt, hanem mindössze menedzselni próbálja, és egyetért abban, hogy külső tényezőkre kellene inkább fókuszálni, hogy hogyan lehetne megállítani az Európába irányuló migrációt összességében" – mondta a migrációkutató, és hozzátette, ehhez a pároshoz csatlakozott kis késéssel Szlovákia is. Emiatt úgy látja, hogy Csehország kivételével – amely kitart amellett, hogy tartózkodni fog a paktum további tárgyalásain – a visegrádi négyeket ez a téma összehozhatja, és szerinte
"úgy néz ki, mintha Pozsony, Budapest és Varsó hosszú évek különállását követően erre a témára ismét össze tudott volna állni."
Ezen a csoporton kívül Litvánia elnöke, Gitanas Nauseda jelentette be nemrég, hogy nem támogatják a relokációs mechanizmust, ugyanakkor kijelentette azt is, hogy nem tartja kiemelkedő problémának, hogy a fejösszeget kifizessék a kvótamigránsok után. Ez 13 millió euró körüli összeg, ezt elbírja a litván államháztartás az államfő szerint. Gönczi Róbert szerint a döntésben az a különösen érdekes, hogy a balti államok 2015-ben elfogadták a kvótamigránsokat, és Észtország, Lettország és Litvánia országonként befogadott 130-250 migránst, de azt tapasztalták, hogy kevesebb, mint egy év alatt a 90 százalékuk eltűnt: feltételezhetően a belügyminisztériumok adatai szerint nyugat- és észak-európai országokba távoztak a schengeni övezet nyitott határain keresztül.
Ugyancsak kifogásolják a paktum több pontját a mediterrán frontországok is. Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Málta és Görögország április 22-én egyeztetett a Kanári-szigeteken, mert súlyosan érintettek az európai migrációs válságban elsősorban a Földközi-tengeri illegális útvonalak miatt.
"Ők következetesen azt kommunikálják az elmúlt kilenc évben, hogy az uniós migrációs politika nem megfelelő irányt követ, ugyanakkor ők nagyon sokáig támogatták a paktumot, mert abban reménykedtek, hogy majd az fókuszál a tengeri határok védelmére is, megerősíti a Frontex, az Európai Védelmi Ügynökség szerepét. Amikor azt látták, hogy ez nem valósult meg, és egy menedzselési kísérletről van szó, kijelentették, hogy a paktum újratárgyalására lenne szükség minél hamarabb" – mondta Gönczi Róbert.
A Migrációkutató Intézet elemzője szerint az ellenállás miatt nem lesz gyors döntés a paktum ügyében, sőt mivel most következik a magyar, majd a lengyel soros elnökség, valószínűleg tolódni fog az elfogadott paktum bevezetése. A szakértő úgy véli,
2026 előtt semmiféleképpen nem léphet hatályba az EP által elfogadott migrációs paktum,
és nagy a valószínűsége, hogy részletkérdéseiben újra tárgyalásokra kerülhet sor. "Ennek már az Európai Tanács lesz a terepe, ahol bár vétójog nincsen, minősített többségi szavazással fog folyni a szavazás, ahogy növekszik a paktumot elutasító országok száma úgy változhat, annak a tartalma is" – mondta Gönczi Róbert.