Az Európai Parlament által szentesített jogszabálycsomag tíz területen irányoz elő reformot. Ennek egyik fő eleme, hogy közvetlenül az EU külső határairól és gyorsabban utasíthassák ki azokat a menekülteket, illetve migránsokat, akiknek nincs esélyük a maradásra.
A német média kiemelte azt is, hogy a reform keretében szolidaritási mechanizmust terveznek a menedéket keresők elosztására, ezt ugyanakkor a befogadást elutasító tagországok "pénzügyi segítséggel" válthatják ki. Ez utóbbi azon pontok egyike, amelyet néhány tagállam – köztük Magyarország – elutasít.
A német menekültpolitika az Angela Merkel akkori kancellár nevéhez fűződő, a menekültek befogadását lényegében ösztönző úgynevezett "Willkommenskultur" politikája óta éles vita tárgya Németországban. A 2015-2016-os merkeli politika támogatóinak száma az elmúlt években fokozatosan apadt, főként a ma már ellenzéki konzervatív CDU/CSU és a bevándorlást a leghatározottabban ellenző radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt soraiban. Ezzel szemben a kormányon lévő koalíció pártjai közül elsősorban a szociáldemokrata SPD és a Zöldek Pártja támogatja az ellenőrzött bevándorlást, mindenekelőtt a jelentős munkaerőhiány miatt.
A folytatódó migráció ugyanakkor egyre nagyobb gondot jelent, az egyes tartományok, az önkormányzatok immár képtelenek a menekültek elszállásolására, illetve ellátására. Ez is magyarázza, hogy Olaf Scholz kancellárral az élen a kormány több politikusa üdvözölte a tervezett szigorítást. A német kormányfő az X platformon közzétett nyilatkozatában "történelmi", ugyanakkor elengedhetetlen döntésként értékelte, hogy az EP jóváhagyta a közös menekültügyi szabályok szigorítását. A kancellár azt emelte ki, hogy a reform korlátozza az illegális migrációt, és tehermentesíti a különösen súlyosan érintett országokat.
Hasonlóan vélekedett az ugyancsak szociáldemokrata Nancy Faeser belügyminiszter, aki az európai parlamenti döntést nagy és rendkívül fontos sikerként értékelte. Az elmúlt hónapokban több származási országban is igyekezett megállapodást elérni arról, hogy a Németországba érkezett illegális menekülteket az államok mielőbb fogadják vissza. Erőfeszítéseit kevés siker koronázta.
Ezek után Faeser reményét fejezte ki, hogy az európai menekültügyi rendszer reformja a lehető leggyorsabban érvényesül. A miniszter értékelése szerint a megállapodás azt bizonyítja, hogy – mint hangoztatta – "túl vagyunk egy mély megosztottságon Európában". Németország az Európai Bizottsággal rendkívül intenzíven kíván együttműködni annak érdekében, hogy a közös európai menekültügyi rendszer mielőbbi megvalósuljon – fűzte hozzá.
Üdvözölte a döntést Annalena Barebock zöldpárti külügyminiszter is. "Európa kötelező érvényű szabályozáshoz juthat, ami magában foglalja a szolidaritást, az emberiességet és a rendet" – hangsúlyozta a miniszter, aki úgy ítélte meg, hogy a megállapodás a német városok, illetve önkormányzatok számára is jó hír.
A harmadik koalíciós párt, a szabad demokrata FDP elnöke, Christian Lindner úgy ítélte meg, hogy a reform jóváhagyása biztosíthatja az utat a nagyobb rend és a fokozottabb ellenőrzés számára a menekültpolitika terén. "A jogállami követelményeknek megfelelő, az unió külső határain végzett menekültügyi eljárások a jelentik annak az előfeltételét, hogy az Európába irányuló illegális migráció hatékonyan korlátozható legyen" – fogalmazott a pártelnök.
Az EP jóváhagyását követően az uniós migrációs és menekültügyi paktum reformját még hivatalosan Európai Unió Tanácsának is el kell fogadnia. A rendeletek alkalmazása várhatóan két év múlva kezdődhet meg.