Az úgynevezett Együttműködő Harci Gépek (Collaborative Combat Aircraft – CCA) elnevezésű projekt egy hatalmas, több mint hatmilliárd dolláros program részét képezi – írja a The Wall Street Journal. A lap szerint a cél az, hogy legalább ezer olyan drónnal lássák el a légierőt, amely az ember vezette harcigépekkel közösen indulhat bevetésre. A felfegyverzett robotok védelmezhetik a köteléket, vagy a támadóegység előtt repülve felderíthetik, és pusztíthatják az ellenség légvédelmét. De önálló járőrözésre is képesek, vagy átjátszóállomásként, hosszabb ideig a levegőben maradva, segíthetik a csapatok és a parancsnokság közti kommunikációt.
A Pentagon felhívására öt vállalat jelentkezett: a Boeing, a Lockheed-Martin, a Northrop Grumman, a General Atomics és az Anduril Industries. Utóbbi teljesen új szereplő az amerikai fegyvergyártók között. A cégek egymástól gyökeresen eltérő fejlesztéseiket ajánlják, amelyek mindegyike már-már a sci-fibe illő.
A Boeing MQ-28 Ghost Bat nevét, stílusosan, egy vérrel táplálkozó denevérről, a fakó álvámpírról (Macroderma gigas) kapta. A lopakodó kialakítású robottal már előrehaladott repülési kísérletek folynak. Az alig tíz méter hosszú, gázturbinás drón hangsebesség alatti tempóval repül, és egy feltöltéssel több mint 3600 kilométert képes megtenni. A gyártó szerint akár önállóan, akár a meglévő, pilótás harci gépekkel együttműködve lehet bevetni, de ami a legfontosabb: az előállítása meglehetősen olcsó. Ez utóbbi különösen vonzóvá teszi az MQ-28-at az amerikai hadügyminisztérium számára. Ahogy a védelmi miniszter helyettese fogalmazott: "Kicsi, okos, olcsó és sok lehet belőle."
Kathleen Hicks azt sem felejtette el megemlíteni, hogy mivel robot, még feláldozható is.
Az Anduril új szereplője az amerikai hadiiparnak, ám igencsak ambiciózus fejlesztései vannak. A Roadrunner (gyalogkakukk) fantázia nevű, helyből fel- és leszálló robotjukat szintén gázturbina repíti, és többféle változata létezik. Van például légi célok elleni variáns, amely a levegőben járőrözve, önállóan deríti fel és semmisíti meg az ellenséges repülőgépeket, drónokat.
Ha nem talál célt, leszáll és üzemanyag-feltöltés után újból bevethető. Létezik olyan is, amely a cirkáló lőszerekhez hasonlóan hosszú ideig kering a harctér felett és tankokra, páncélozott járművekre vadászik. Ez is újból felhasználható, ha a bevetésről dolgavégezetlenül térne vissza. A cég szerint az újratöltés szinte semmibe sem kerül. Minden változat egy kisebb konténerből indul, amely egyben tárolásra és szállításra is való.
A General Atomics az Avenger (bosszúálló) távirányítású drónja köré fejlesztett egy egész fegyverrendszert. Talán ez a legfantáziadúsabb innováció az összes közül. A radarokkal nehezen felderíthető, gázturbinás robotot egy mesterséges intelligenciával vezérelt drónnal párosították. A kettős jóformán bármilyen harci feladatot elláthat, a felderítéstől a csapásmérésig. Erősen védett, nagy kockázatú ellenséges célok elpusztítása sem gond, hiszen ezek is feláldozható gépek.
A Lockheed-Martin egy ugyancsak már meglévő, önállóan működő gépet ajánl az amerikai légierőnek. Ez nem más, mint a VISTA X-62A, ami egy magas fokon robotizált F-16D vadászgép. Eredetileg arra fejlesztették ki, hogy a legkülönfélébb repülőgépek tulajdonságait imitálja repülés közben, és ezzel segítse a légierő berepülőpilótáinak kiképzését. A cég titkos részlege, a Skunk Works azonban továbbfejlesztette és a vezérlést mesterséges intelligenciára bízta. Az X-62A emberi beavatkozás nélkül, teljesen önállóan, már 17 óránál is hosszabb kísérleti bevetést teljesített, miközben a legkülönfélébb harci feladatokat végezte el.
Az öt cég közül eddig csak a Northrop Grumman nem hozta nyilvánosságra, hogy milyen drónnal akarná ütőképesebbé tenni az amerikai légierőt. A vállalat azonban már ugyancsak nyakig beleásta magát a robotrepülőgépek fejlesztésébe. Az MQ-4C Triton az amerikai haditengerészet nagy hatótávolságú felderítő drónja, míg a Global Hawk a nyugati világ talán legfejlettebb, távolról vezérelhető megfigyelő robotja, amely nagy magasságban repülve harmincórás bevetéseket is képes teljesíteni. A nagy méretű drónok mellett a vállalat kínálatában szerepel egy kisebb, közepes hatótávolságú is, a meglehetősen futurisztikus kialakítás, a Bat (denevér).
Ez felderítésre, hírszerzésre, célmegjelölésre és tűzvezetésre is alkalmas, de kommunikációs átjátszóállomásként ugyancsak használható. Ha találgatni kellene, akkor valószínűleg Northrop Grumman X-47B jelű robot repülője tűnik a légierő számra a legígéretesebbnek. Az amerikai haditengerészet számára tervezett robottal 2017 óta folynak az anyahajós kísérletek. A US Navy kezdetben csak olyan drónt akart, amely a pilótás harci gépeket tudja a levegőben újratölteni üzemanyaggal.
A gyártó viszont túllépett ezen és a gép már bombákat, rakétákat is hordozhat, így csapásmérőként is bevethető. Az X-47B sokoldalúsága az US Air Force számára is csábító lehet, a Northrop Grumman pedig azt ígéri, hogy az MI vezérelte drónja – a szoftveres fejlesztéseknek köszönhetően – sokáig az első vonalban maradhat.