Még a kampányban részt vevők között sem nagyon van kétség Vlagyimir Putyin újraválasztásával kapcsolatban Oroszországban, legfeljebb győzelmének mértéke képezhetné vita tárgyát, de még abban is mutatkozik némi konszenzus. A Kreml még az ősz folyamán meglebegtette, hogy Putyin örülne neki, ha 80 százalék körüli eredményt érne el, és a hét elején közölték az orosz állami szférához kapcsolódó közvélemény-kutatók, hogy 80 és 82 százalék között szór a támogatottsága – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója, a posztszovjet térség szakértője.
Megjegyezte: az orosz független sajtóban is sokszor úgy nevezik ezt az elnökválasztást, mint "Putyin megválasztási eseménye" vagy "Putyin referenduma", ami nagyon jól jelzi, hogy valójában mi a tét.
Az orosz elnök azt szeretné demonstrálni, hogy a lakosság túlnyomó része támogatja őt, a politikája sikeres, beleértve a különleges katonai műveletet, vagyis az Ukrajnával folytatott háborút is. Bendarzsevszkij Anton szerint nem véletlen, hogy egyetlen jelölt sincs a Putyinnal együtt négyfős elnöki versenyben, aki a háború ellen kampányolna.
"Ha magas eredményt ér el Vlagyimir Putyin, akkor azt mondhatja, hogy a lakosság támogatja a háborút, támogatja a politikáját, vagyis folytatni kell, netán még keményebb eszközökkel, akár újabb mobilizációval, akár a hadigazdaság fokozásával. Már meglebegtették, hogy esetleg a választások után bizonyos adónemeket emelni fognak, és a gazdagabb állampolgárokat különadóval fogják terhelni" – emlékeztetett a szakértő.
Bendarzsevszkij Anton szerint a legfontosabb kérdés nem is az, hogy Putyin hogyan szerez pontos adatokat a saját támogatottságáról, hanem az, hogy mit tudnak a lakosságnak "beadni", vagyis hogy a lakosság elhiszi-e, hogy az orosz lakosság túlnyomó része támogatja a háborút és Putyint. Az, hogy emögött milyen valódi számok vannak, talán csak másodlagos vagy harmadlagos – jegyezte meg.
Nagyon jól mutatja ezt, hogy milyen akciókkal próbálkozik az orosz ellenzék, vagyis azok a csoportok, amelyek ebben helyzetben nehéz kampányt folytatnak, hiszen nincs valódi ellenzéki jelölt a választásokon.
"Tüntetni nem lehet, a sajtó cenzúra alatt van, ilyen viszonyok mellett nyilván nehéz beszélni arról, hogy bármiféle elnökválasztási kampány lenne Oroszországban.
De próbálkoznak, ilyen például az úgynevezett Délben Putyin ellen című akció. Ennek az a lényege, hogy a három napig tartó választások utolsó napján, vasárnap délben mindenki, aki nem támogatja Putyint, elmenne a választási helyszínekre, és ez demonstrálná, hogy mennyien vannak. Az emberek sorban állnak, hogy valaki másra adják le a szavazataikat, vagy csak érvénytelen szavazatot adnak le, és egyfajta megerősítő erővel bírna, hogy valójában a hatalom mellett nincsenek annyian, mint amennyit demonstrálni akarnak. Ezt az akciót a Kreml szélsőségesnek minősítette, és felhívta a figyelmet, hogy az ilyen jellegű fellépésben részt vevők ellen büntetőeljárást vagy adminisztratív eljárást fognak folytatni" – vázolta a helyzetet Bendarzsevszkij Anton.
Ebből is látszik az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint, hogy próbálja Moszkva ezeket a kísérleteket visszafogni, nehogy aztán kiderüljön, hogy valójában Putyinnak nincs is akkora támogatottsága. Felidézte: nem véletlen, hogy amikor még az elnökválasztási versenyben részt vett egy háborúellenes jelölt, az egyébként a politikában szinte ismeretlen Borisz Nagyezsgyin, akit az első körben engedtek indulni, és kiderült, milyen nagy erővel startolt a kampánya, rögtön leállították, mert attól tartottak, hogy túl nagy támogatást szerezhetett volna, demonstrálva, hogy a lakosság egy része nem támogatja Putyint, vagy legalábbis a háborús politikáját.
A büntetőtáborban elhunyt Alekszej Navalnij mellett vannak még orosz ellenzéki politikai elítélte. A szakértő megemlítette Vlagyimir Kara-Murza vagy Ilja Jasin nevét, akiket az elmúlt két évben különböző okokból, leginkább "az orosz hadsereg elleni álhír terjesztése" miatt kerültek börtönbe, de eddig a médiafigyelem kevésbé irányult feléjük, mert nem voltak olyan ismert személyei az orosz nyilvánosságnak, mint Alekszej Navalnij. Hogy valamelyikük előlép-e, egyelőre nem tudni, de
az orosz hatalom továbbra is próbálja "elérni" azokat az ellenzéki beállítottságú aktivistákat, politikusokat, akik a rendszerrel szemben lépnek fel
– mondta a szakember.
"Elég arra gondolni, hogy az elmúlt hetekben Nagyezsgyin stábjából is több embert letartóztattak különböző okokra hivatkozva, és ne feledjük el, hogy nem egészen egy hónappal Navalnij halála után az egyik legfontosabb emberét, Leonyid Volkovot Vilniusban megtámadták, egy húsklopfolóval merényletet hajtottak végre ellene" – idézte fel Bendarzsevszkij Anton.
A posztszovjet térség szakértője szerint azt sem tudni, hogy miért történt újabb haláleset a Lukoilnál – az orosz olajcég egyik alelnöke halt meg a napokban. Csak az a jelenség látszik, hogy az orosz energiaszektorban a nem állami vagy félállami vállalatokhoz kapcsolódó vezetők az elmúlt két-három évben egyre nagyobb arányban vesztik életüket, rejtélyes körülmények között.
"A Lukoil igazgatótanácsának az elnöke két évvel ezelőtt például kiesett a kórházi ablakból, ez egészen nagy hírverést kapott a nyugati médiában is, de volt két olyan rejtélyes haláleset is, amikor viszonylag fiatal Lukoil-alelnök, ötvenvalahány éves korában, infarktust kapott. A Gazprom környékén is voltak ilyen rejtélyes halálesetek az elmúlt két évben. Nehéz megmondani, hogy mi áll a háttérben, valamiféle hatalmi újraosztás történik, vagy esetleg ezek az emberek nem bizonyultak annyira lojálisnak, és esetleg a hatalom félt attól, hogy vagy elhagyják az országot, vagy bizonyos titkokat átadnak" – mondta Bendarzsevszkij Anton.