Szenes Zoltán: Trump csak a kampánya miatt riogatja a NATO-tagállamokat

Az amerikai elnöki posztért ismét versenybe szálló Donald Trump nemrég arra bátorította az Ukrajnát megtámadó Oroszországot, hogy tegyen így a honvédelemre nem eleget keltő NATO-tagállamokkal szemben is. Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára és több európai NATO-tagállam elítélte a kijelentéseit, míg a Demokrata Párt egy új törvényben rögzítené, hogy az Egyesült Államok elnöke nem akadályozhatja a katonai szövetség működését.

A volt amerikai elnök egy dél-karolinai kampányrendezvényen úgy fogalmazott, hogy ha novemberben újra megválasztanák, nem segítené ki NATO-szövetségeseit abban az esetben, ha a GDP-jük két százalékát nem költik honvédelemre. A NATO főtitkára erre reagálva kijelentette: Donald Trump az ilyen megnyilatkozásaival „aláássa a katonai szövetség teljes biztonságát”. A korábbi amerikai elnök szavai több NATO-tagországban is nagy felháborodást és aggodalmat váltottak ki.

Donald Trump már korábban is tett hasonló nyilatkozatokat. Néhány évvel ezelőtt a NATO feloszlatásával fenyegette azokat a tagállamokat, amelyek túl kevés pénzzel járultak hozzá a közös védelemhez és költségekhez, de a nemzetközi közvéleményben inkább az a meghatározó álláspont, hogy ezek a megszólalások csak a kampánya részei, nem érdemes azokat komolyan venni.

A NATO-tagállamok 2014-ben döntöttek úgy, hogy tíz év alatt GDP-jük két százalékára emelik a katonai kiadások mértékét, amit elsősorban az amerikaiak nyomása és az egyre fenyegetőbb orosz–ukrán háború miatt tartottak szükségesnek a szövetséges országok.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök emlékeztetett: Donald Trump 2018-ban, elnöksége második évében nyolc nagyhatalom vezetőjének írt levelet, amelyben felszólította őket arra, hogy nagyobb összeggel járuljanak hozzá a katonai szövetség büdzséjéhez. A Magyar Hadtudományi Társaság elnöke az InfoRádióban elmondta: a NATO-tagországok védelmi miniszterei múlt héten tartottak ülést, amely után Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára kijelentette, hogy

eddig 18 ország érte el a már említett kétszázalékos GDP-arányt, és maga a NATO is elmondhatja magáról ugyanezt.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem professor emeritusa hozzátette: Donald Trump ominózus kijelentése a NATO feloszlatásának lehetőségéről, valamint az Oroszországnak címzett üzenet széles körben „borzolta a kedélyeket”, de Szenes Zoltán szerint számításba kell venni, hogy a volt amerikai elnök kampányeseményeken fogalmazott így. „Ezek a kijelentések az ő üzleti felfogását tükrözik, ugyanakkor az elnöksége idején igazából nem lehetett azt érezni, hogy bármilyen negatív következményei lennének ezeknek a megszólalásoknak az Egyesült Államokban” – jegyezte meg a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke.

Donald Trump kijelentései ugyanakkor hatalmas feszültséget és riadalmat keltettek a NATO európai tagállamaiban. Szenes Zoltán szerint

a „szövetség halálát jelentené”, ha a korábbi amerikai elnök szándéka megvalósulna.

Mint mondta, a szövetség ötödik cikkelye kimondja, hogy ha egy tagállamot vagy több országot támadás ér a NATO határain kívülről, az az egész NATO-t érintő támadás, ezért minden tagországnak kötelezően támogatnia kell a megtámadott felet.

Szenes Zoltán úgy véli, Donald Trump nemcsak egy kemény bírálatot fogalmazott meg azokkal az országokkal szemben, melyek még nem érték el a két százalékos kiadási tételt, hanem kvázi „megkérdőjelezte a NATO alapjait”, ezért véleménye szerint nem meglepő, hogy ennyire „rossz fogadtatása” volt Európában a dél-karolinai kampánybeszédének.

Szenes Zoltán végül hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak a globális hatalmi státuszának fenntartásához szüksége van európai szövetségeseinek támogatására is.