Az ukrán hadsereg legnagyobb problémája jelenleg az, hogy nem áll rendelkezésére elegendő katona. Ezért volt szükség arra, hogy a behívható katonák életkorának alsó korhatárát 25 évre szállítsák le. Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem címzetes egyetemi docense az InfoRádióban azt mondta, a jelenlegi létszámmal szinte még a megkezdett hadműveleteket sem képesek folytatni, nem hogy újakba kezdjenek.
"A hadsereg 500 ezer embert kér, tehát a főparancsnok azt mondta, neki ahhoz, amit a politikai vezetés meghatározott, ennyi emberre lenne még szüksége. Ehhez nyilvánvalóan meg kellett változtatni a törvényeket, több embert hívnak be. Ha ezt megvalósítják, annak
van egy komoly hatása a polgári életre, hiszen amúgy is a férfiak jelentős része már bevonult, nagyon sokan meghaltak vagy külföldre távoztak, és hát hiányzik a termelésből is erő,
nem lehet mindent nőkkel megoldani, az ország gazdasága ezt rendkívüli módon megsínyli."
A négy keleti megye és a Krím visszafoglalása még ennél is nagyobb mozgósítást igényelne, miközben az oroszok akár 2 millió embert is a frontra tudnak küldeni.
"Olyan helyzet alakult ki, hogy ott is melegebb van. A hó és a jég olvad, sár alakul ki. Lövészpáncélosokkal, harckocsikkal, önjáró tüzérségi lövegekkel nagyon nehéz előrehaladni, mert egyszerűen elsüllyednek a járművek. Jelenleg kénytelenek csendet tartani" - mutatott rá Kis-Benedek József. Ez azt is jelenti, hogy megnőtt a légi támadások szerepe, miközben az ukrán légvédelem fejlesztése még közel sem ért véget.
A szerda hajnalban indult átfogó orosz légi támadásról bővebben is beszélt, amely során Kijevet is érték találatok. Ez a szakértő szerint a küszöbön álló orosz elnökválasztás mellett annak is betudható, hogy közeledik a krími annexió tizedik és az Ukrajna elleni háború kitörésének második évfordulója. Márpedig az évfordulók fontosak Moszkvának, "valamit fel kell mutatni", például különböző ukrán városokat "jó messze a határtól" támadni.
No és persze tesztelik Kijev légvédelmi rendszerét.
"Beállították az ukránok a Patriot rendszert, amely bizonyos területeket véd, de az oroszok kíváncsiak arra, hogy melyeket, és hogy milyen a védelem szintje. Ha ők támadnak, milyen lehetőségük van bejutni egy adott területre. Hát nem nagyon van ott, ahol a területet fedi a védelmi rendszer" - ecsetelte a szakértő.
Hogy elképzelhető "némi engedményért cserébe" lezárni a háborút akár ukrán részről is, arról Kis-Benedek József azt mondta, az biztos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök helyzete stabil - bár vannak ellenzői, még Nyugaton is -, ő márpedig azt hajtja végre, amire kérték az amerikaiak, illetve a Nyugat: "Oroszország folyamatos gyengítése".
"A feladatot Ukrajna hűségesen végrehajtja, a baj csak az, hogy kevés a képesség hozzá. És
alacsonyabb szinten Ukrajnában is úgy látják, hogy nagy sikerekről nem lehet beszélni. Nagyon nagy a halottak száma. Ők inkább hajlanának egy olyan megoldásra, hogy kompromisszumot kössenek az oroszokkal.
Elég bonyolult egyébként ez a kérdés, Nyugaton is vannak olyan hangok, hogy értelmetlen ez az egész, meg kellene állapodni valamiben, akár terület átadásában is, elkezdve a konfliktus lezárását. Meglátjuk, mi történik nyárig. A magam részéről nem tartom valószínűnek, hogy a négy megyét és Krímet vissza tudja foglalni Ukrajna" - vélekedett.
Krím helyzetével kapcsolatban megemlítette még: Ukrajna a Kercsi-szorosban lévő híd felrobbantásával érhetne el valamit, viszont azt az oroszok nagy erőkkel védik. De ha mégis sikert érnének el az ukránok, az beláthatatlan orosz válaszcsapással járhatna, "eszkalálódhat a helyzet".