A Bild szerint Boris Rhein hesseni tartományi miniszterelnök levélben fordult a kancellárhoz újabb rendkívüli csúcstalálkozót sürgetve a migrációs válság enyhítésére. A tartományok szerint tavaly több mint 300 ezer menekült érkezett az országba, közülük mintegy 200 ezer kitoloncolásra ítéltetett. Nagy részük azonban ennek ellenére még mindig az országban tartózkodik.
A lap szerint a tartományi vezetők körében megrökönyödést váltott ki, hogy a kormány mindennek ellenére erre elutasítóan reagált. A kancellári hivatal vezetője úgy vélekedett, hogy a jelenlegi körülmények között nincs szükség ilyen csúcstalálkozóra, ugyanis a kitoloncoltak száma "tendenciáját tekintve" csökken.
Egy, a lap által idézett bajor tartományi vezető úgy ítélte meg, hogy már a válasz is azt bizonyítja, hogy a kormány politikája messze van a realitásoktól. A bajor politikus arra hivatkozott, hogy a múlt évben minden harmadik, az uniós tagországokba érkezett menekült Németországban folyamodott menekültjogért.
Miközben a többi tagországban csökkent a menedékkérők száma, Németországban több mint ötven százalékkal emelkedett
– hangzott a bajor érvelés
Ezzel szemben a kormánypártok más véleményen vannak. A szociáldemokrata SPD elnöke, Lars Kingbeil a tartományokat szólította fel a kitoloncolás végrehajtásával kapcsolatos gyorsabb cselekvésre. A pártelnök arra hivatkozott, hogy a koalíció biztosította a jogi kereteket a gyorsabb kitoloncolásokhoz. Klingbeil szerint most a tartományokon a sor, hogy azokat végre is hajtsák.
A politikus szerint az eljárás a parlamenti határozattal egyszerűbbé vált, a hangsúly most a következetes végrehajtáson van. A Bundestag a közelmúltban fogadta el a koalíció javaslatát a menekültek kitoloncolásának egyszerűsítésére, illetve felgyorsítására is. A kormány – mint a koalíciós pártok indokolták – ezzel kívánt reagálni a menedékkérők számának jelentős növekedésére, valamint a helyi hatóságok ezzel kapcsolatos követelésire. Bővítették többek között a rendőrség, valamint a kitoloncolásra ítélteket ellenőrző hatóságok jogköreit. Növelték továbbá az idegenrendészeti őrizet időtartamát abból a célból, hogy az illetékes hatóságok jobbal felkészülhessenek a tényleges kitoloncolásra. A törvény külön hangsúlyt helyezett az embercsempészek kiutasításának felgyorsítására.
A belügyminisztérium adatai szerint tavaly 16 430 embert toloncoltak ki az országból, azaz 27 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
2023-ban 31 770 esetben az elrendelt kitoloncolás sikertelen volt.
Az okok között szerepelt többek között a kitoloncolásra ítélt személy eltűnése, valamint az is, hogy a célország megtagadta átvételüket.
A tartományok felelősségét hangsúlyozta a kitoloncolások végrehajtásában a szabad demokrata FDP főtitkára is. A kormány nem képes egyedül megoldani a problémát – fogalmazott Bijan Djir-Sarai, aki szerint a tartományoknak "élniük kell a hatékonyabb kiutasítást biztosító jogi lehetőségekkel".
A német tartományok ugyanakkor megállapodtak abban, hogy nyártól bevezetik a menekültek állami segélyeinek használatára vonatkozó, úgynevezett fizetési kártyát (Bezahlkarte). Erről a tartományi vezetők és Olaf Scholz kancellár között a tavaly novemberi egyeztetésen előzetes megállapodás jött létre, amit a miniszterelnökök most véglegesítettek. Eszerint az állami juttatások jelentős részét az adott kártyára utalják.
A menekültek a kártyát németországi kifizetésekre, mindenekelőtt vásárlásokra használhatják fel, átutalásra azonban nem.
A cél ezzel annak megakadályozása, hogy a menekültek a német juttatásokból pénzt utalhassanak át a származási országokban élő hozzátartozóiknak, illetve barátaiknak. Egyben segíti az embercsempészet elleni fellépést is.
A tartományi miniszterelnöki konferencia jelenlegi elnöke, a konzervatív hesseni kormányfő szerint minden tartomány maga dönti el, hogy a juttatás mekkora része kerül az említett fizetési kártyára. Boris Rhein szerint a kártya bevezetése fontos lépést jelenthet a Németországba irányuló illegális migráció csökkentése érdekében. A konferencia elnökhelyettese, Alsó-Szászország szociáldemokrata kormányfője úgy ítélte meg, hogy a fizetőkártyával a menedékkérők készpénzes ellátása gyakorlatilag szükségtelenné válik
A ZDF televízió értesülése szerint a tizenhat tartomány közül tizennégy "közös utat" jár, míg Bajorország és Mecklenburg-Elő-Pomeránia a kártya bevezetésével kapcsolatban más utat követ.