Ukrajna jelenleg olyan helyzetben van, hogy ha nem kap több pénzügyi támogatást, akkor katonailag el fogja veszíteni a háborút – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában Deák András György, aki szerint a kérdés voltaképp nem is az, hogy kapnak-e pénzt, hanem hogy mennyit. „Ha nem kapnak, akkor a dolog eldőlt.” Szerinte az, hogy az ukrán politikai viszonya milyen lesz a Nyugathoz, a következő egy-két éven fog múlni; ha nem kapnak elég forrást, akkor nem biztos benne, hogy hálára kell számítani Kijevtől.
Várhatóan olyan lesz az attitűd, mint a finnek esetében volt a téli háború után – folytatta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa. „Nyilván utálták a Szovjetuniót, amiért rájuk támadt, de nem voltak a Nyugat nagy barátai sem, hiszen az angolok nem segítettek Finnországnak.” Egyetértett azzal is, hogy ebből ered a speciális finn–orosz együttélés, illetve abból az óvatosságból, hogy a németek oldalán léptek be a második világháborúba, de nem mentek túl a saját országhatáraikon. Mindazonáltal úgy véli, hogy
az ukrán viszony mindenképp ellenséges marad Oroszországgal szemben, és ha nem kapnak támogatást, akkor minimum ambivalensek lesznek a Nyugat irányába.
Ukrajna katonailag azonban nem fog tud mit csinálni, nem fog rátámadni mondjuk Európára, mert így vagy úgy, de rá lesz utalva – tette hozzá a szakértő, emlékeztetve Volodimir Zelenszkij korábbi mondataira, miszerint az ukrán elnök hazáját egy „kelet-európai Izraelként” képzeli el a jövőben, állig felfegyverkezve. „Ez nem egy egyszerű szeretetviszony, hanem valamiféle érdekkapcsolat lesz a Nyugattal” – fogalmazott.
Vlagyimir Putyin rendszere
Deák András György szerint az orosz elnök szokásos év végi – népi konzultációval párosuló – nemzetközi sajtóértekezletén nem volt érzékelhető, hogy ez választási kampány előtti beszéd lenne; a korábbiaktól eltérően nem szórt forró pénzt a nép közé, de nagy víziókat sem vázolt föl. Annyit mondogatott, hogy minden rendben van, és nem voltak nagy ígéretei.
A szakértő szerint az orosz elnökválasztás nem bír különösebb téttel az orosz politikában, ezért Vlagyimir Putyin, ha tart is valamitől, az nem a márciusi megméretés, így nem érdemes szerinte arra sem számítani, hogy a választás után egy teljesen más Putyint fogunk látni, aki megszabadult a választási küzdelem tétjétől. „Putyin már nem fog változni, a politikai rendszere már nem fog változni – már be van csontosodva –, főként nem egy háború közepette” – magyarázta, és hozzátette, Oroszország nem Ukrajna, ahol láthatóan hatalmi harc van kibontakozóban a vezérkari főnök és az elnök között, és történhet akár palotapuccs is.
A választás általában a belső hatalmi körnek az újraszabására ad lehetőséget, miután új kormányt kell meghirdetni, új minisztereket kell kinevezni vagy megerősíteni eddigi pozíciójukban – véli a szakértő.
Háború
Az InfoRádió Aréna című műsorában arról is szó esett, hogy az orosz politikai rendszer adós azzal, hogy a háború miért van. „Titkolják, hogy miről szól, mind kifelé, mind befelé ez nincs elszámolva” – fogalmazott Deák András György, aki szerint ezért is veszélyes abbahagyni valamikor, mert akkor illene valamint mondaniuk. Lehet azt mondani, hogy győztek és kész – bárhogy is érjen véget –, de az összes gazdasági és egyéb társadalmi következménnyel el kéne számolniuk, ami a háború alatt nehezebb – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy létezik-e az orosz gazdasági tervezésben bármilyen nyilvános nyoma annak, hogy mivel kalkulálnak abban az esetben, ha győznek – és Ukrajna egy része Oroszországé lesz –, az NKE John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa azt mondta, hogy ilyen jellegű hosszú távú gazdasági tervezés nincs, de nem is lehet tudni, hogy hol fog húzódni a front. Így jelenleg csak a megszállt területek integrációja zajlik, amire költeni kell, részben a háborús károk, részben az emberhiány miatt.
Deák András György tippje szerint
az érintett régiók legjava háborús frontvonal marad, és ha a szó szoros értelemben nem is lesz katonai igazgatás, nagyon jelentős lesz a katonai jelenlét
– mint annak idején a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok esetében. Pusztán azért, mert bármikor kiújulhat egy konfliktus – adott esetben az ukránok is támadhatnak, ha úgy érzik –, és persze a lakosság egy részének a lojalitása is kétséges. A védelmi rendszer és az odatelepített hadsereg fenntartása pedig jókora kiadás lesz – tette hozzá.