Ezrek tüntettek az elmúlt napokban a radikális jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párt és általánosságban a szélsőjobb ellen több német városban, és hasonló többezres tüntetéseket helyeztek kilátásba a hét hátralévő napjaira is. Egyes megmozdulásokon Olaf Scholz kancellár és Annalena Baerbock külügyminiszterrel az élen részt vettek a kormánypártok, továbbá az ellenzéki konzervatív pártok vezető politikusai. Erre annak nyomán került sor, hogy szélsőjoboldali személyek és az AfD néhány politikusának találkozóján felmerült a Németországban élő több millió bevándorló, egyes résztvevők által "remigrációként" említett kitoloncolásának terve.
A Correctiv hírportál azt állította, hogy novemberben egy potsdami villában tartott találkozón az AfD legszélsőségesebb tagjai, továbbá a CDU konzervatív szárnyának egyik nem hivatalos csoportosulása, az Értékek Uniója (WerteUnion) tagja is részt vettek. Mindezt az AfD vezetősége is elismerte, de azt hangoztatta, hogy az ott elhangzott tervek nem szerepelnek a párt hivatalos politikájában.
Alice Wendel pártelnök ugyanakkor bejelentette, hogy megválnak egyik közeli munkatársától, akiről kiderült, hogy részt vett a tanácskozáson. A tüntetések ezt követően kezdődtek, több ezren tüntettek az AfD ellen Potsdam mellett Essenben, Lipcsében és Mainzban is, péntekre pedig Hamburgban és néhány más városban terveztek demonstrációt, a hét végén pedig Hannoverben és Münchenben tartanak hasonló tiltakozó megmozdulásokat.
Mindezzel egyidőben hat keletnémet püspök arra szólította fel a választókat, hogy ne szavazzanak az AfD jelöltjeire az idén tartandó tartományi választásokon.
Ősszel három, az egykori NDK-hoz tartozó keletnémet tartományban, Türingiában, Szászországban és Brandenburgban tartanak választásokat. A legutóbbi felmérések szerint mindhárom tartományban az AfD rendelkezik a legnagyobb támogatottsággal, megelőzve a konzervatív CDU-t és még inkább a kormánykoalíció három pártját, a szociáldemokrata SPD-t, a Zöldek Pártját és a szabad demokrata FDP-t is. Sőt egyes felmérések szerint nem kizárt az sem, hogy Szászországban abszolút többséget szerezve tartományi miniszterelnököt jelölhet.
Ilyen előzmények után vált ismertté a püspökök "a demokrácia védelmében" írt levele, amelyben – mint arról a ZDF mellett néhány más hírportál is beszámolt – több szélsőséges csoport, illetve párt, de mindenekelőtt az AfD ellen foglaltak állást.
Hamburg, Berlin, Magdeburg, Erfurt, Görlitz és Drezda püspöke a Szavazz felelősségteljesen címet viselő kétoldalas levélben az AfD-t külön is említve bírálta a migránsok és a fogyatékkal élők kiutasításáról szóló "durva fantáziákat", a klímaváltozás tagadását, továbbá politikusok és intézmények általános megvetését.
A történtek nyomán egyre többen sürgetik az AfD betiltását, amit azonban mind Nancy Faeser belügyminiszter, mind Robert Habeck alkancellár elutasított. Noha mindketten úgy vélekedtek, hogy a párt veszélyt jelent Németország demokratikus rendjére, azon a véleményen voltak, hogy ez nem poltikai, hanem jogi kérdés, annak meghiúsulásából rendkívüli károk származnának. A belügyminiszter ugyanakkor nem zárkózott el a párt fokozottabb alkotmányvédelmi megfigyelésétől.
A 2013-ban alapított, mindenekelőtt a bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt 2017-ben már bejutott a Bundestagba, ahol rögtön a konzervatív CDU és a szociáldemokrata SPD után a harmadik legerősebb párttá vált. Támogatottsága különösen a szövetségi köztársaság keleti felében, az egykori NDK területén növekedett gyors ütemben, de fokozatosan erősödött az ország nyugati felében is. A hivatalos menekültpolitika bírálata mellett hangsúlyt helyez a német lakosság szociális támogatására, az Európai Unióból való kilépés korábbi célja helyett már a német érdekek fokozottabb képviseletét szorgalmazza. Országos méretekben támogatottsága 22 százalékos, egyedül a CDU előzi meg.