A Száhel-övezet romló biztonsági helyzete, valamint az Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és Közép-Ázsiát sújtó gazdasági nehézségek miatt közel egymillióan adtak be menedékkérelmet az EU-ban.
Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója az InfoRádióban azt mondta, a Száhel-övezet instabillá vált, de ennél is sokkal nagyobb probléma a gazdasági helyzet, és az már nem csupán a fekete-afrikai régióra, hanem a Közel-Keletre és Észak-Afrikára, a legfőbb migránskibocsátó országokra is vonatkozik.
"A Covid-járvány, azt követően pedig az orosz–ukrán háború hatásait máig nem heverték ki az érintett országok. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten hozzávetőleg 40 százalékos a fiatalok körében mért munkanélküliség, és ne felejtsük el, hogy itt nagyon fiatal társadalmakról van szó, hozzávetőleg 110 millió ember tartozik a 15–29 éves korosztályba" – részletezte.
Egy 2022-es felmérés szerint a fiatalok fele, ha tehetné, azonnal elindulna Európába munkát keresni, és azóta "csak romlott a gazdasági helyzet". Tavaly decemberben az uniós tagországok elfogadták a magyar kormány által következetesen ellenzett migrációs paktumot, az ehhez szükséges törvények jogerőre emelkedéséhez azonban még hosszú út vezet a szakértő szerint.
"Azt látjuk, hogy a közös európai fellépés meglehetősen bizonytalan,
a migráció által leginkább érintett országok – Németország, Olaszország, Hollandia – után Görögországra és Spanyolországra is egyre nagyobb nyomás nehezedik, ezek az országok igyekeznek mind nemzetállami hatáskörben lépni
az ügyben, vélhetően kevésbé bíznak abban, hogy a migrációs paktum működik" – mondta Sayfo Omar az InfoRádióban.
A kibocsátó országokban a helyzet nem javul, ezért idén is a migrációs nyomás fokozódására lehet szerinte számítani.