Rendkívül nehéz helyzetbe lavírozták magukat a toryk – mondta az InfoRádióban a Corvinus Egyetem docense. Több tényező is szerepet játszik ebben:
- pandémia
- brexit
- másfél évvel ezelőtti miniköltségvetés, amelyre nagyon negatívan reagáltak a piacok
- energiaválság és következményei.
"A válságot nem sikerült kezelnie a Rishi Sunak által vezetett kormánynak. A másik fontos tényező egy évekre visszamenő tendencia már, hogy a brexit hatásait nem sikerült igazándiból kiaknázni, ezen a területen is a gazdaság és a külkereskedelmi kapcsolatok megrekedtek. Egy harmadik tényező is van: a bevándorlás, az exponenciálisan növekvő menedékkérőszám, valamint a kishajókon érkezők ügye. A konzervatív kormány programja e területeken kilátástalan" – mondta Gálik Zoltán.
Arról is beszélt, hogy nem a Munkáspárt elnökének népszerűsége ragadt át a pártra.
"Keir Starmer, aki öt éve vezeti a Munkáspártot, igazából nem tudott túl nagy népszerűségre szert tenni, sem a párton belül, sem a választóknál, ennek ellenére a Munkáspárt, illetve mellette a Konzervatív Párt negatív számai prognosztizálják az egészen elképesztő eredményt" – mondta Gálik Zoltán, és hozzátette, a Munkáspártban ráadásul nagy helyezkedés is van, az árnyékkormány elég gyakran változott az utóbbi időben.
A szakértő kitért Rishi Sunak kormányfő helyzetére és a konzervatívokat is jellemző helyezkedésre is.
"A Konzervatív Párton belül is nagyon elgondolkodtak azon, hogy Rishi Sunakkal kell-e nekimenni a választásnak. Ha a Konzervatív Párt veszítene vele, akkor hatalmi harc kezdődne a párton belül, ami az ő vezető pozíciójába is kerülne, bár ez automatikusan is bekövetkezne egy választási kudarc után" – tette hozzá Gálik Zoltán.
A brit parlamenti választást legkésőbb 2025. január 28-án rendezik.