Ukrajnával szemben egy hétpontos feladatsort állítottak fel, leginkább a korrupcióellenes harcra, a pénzmosás elleni intézkedésekre, a médiatörvényre, valamint a kisebbségek helyzetére vonatkozóan kellett volna bizonyos lépéseket megtennie – mondta az InfoRádióban Seremet Sándor, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, az Eurázsia Központ szakértője. Az Európai Bizottság szerint Ukrajna ebből négynek eleget tett, három esetében viszont még szükség lett volna további intézkedésekre, később pedig sikerült is néhány további törvényt elfogadniuk.
A szakértő úgy véli, inkább az a kérdés, hogy az elfogadott törvények és adminisztratív intézkedések, melyeket Ukrajnában meghoztak, valóban hozzájárulnak-e majd ezeknek az igen kritikus ügyeknek a tényleges megvalósulásához. Hozzátette, Ukrajnában a korrupció tényleg súlyos gond, szinte már hagyományos a harc ellene, de ez egy hétfejű sárkány: ha egy fejét levágják, három nő helyette.
Seremet Sándor leszögezte,
ezeknek a változásoknak a tárgyalási folyamat megkezdéséhez szükséges megvalósulniuk, a többi csak ezután következhet.
Az, hogy amíg más országok esetén a tárgyalások kezdete és a tényleges tagság között évek, évtizedek is eltelhetnek, Ukrajnával mégis kivételeznek, szerinte inkább morális kérdés, mintsem gyakorlati. Mint mondta, például nyugat-balkáni országokban is felmerülhet, hogy miért helyes egy ilyen döntés, és politikai rokonszenv alapján hamarabb kezdeni meg egy állammal a tárgyalást, amikor ők évek óta várnak, ráadásul esetükben az EU teljesítményalapú döntéseket hoz.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen politikai és gazdasági következményekkel járna Ukrajna EU-s csatlakozása, kifejtette, hogy egy háborúzó országról van szó, amely komoly károkat szenved az orosz agresszió következtében. Még csak azt sem tudni pontosan, mekkora lakossággal rendelkezik, hiszen több millió menekült van külföldön, és milliók ragadtak a megszállt területeken is.
Az is kérdéses, hogy milyen gazdasággal fog kikerülni Ukrajna a háborúból, hiszen a harcok miatt jelentős károkat szenved az ipari potenciálja és az infrastruktúrája.
Seremet Sándor szerint sokan arra következtetnek, hogy Ukrajna, lévén mezőgazdasági ország, továbbra is ebben a szerepben maradna, ez viszont jelentősen befolyásolná az EU agrártámogatásainak az elosztását, több tízmilliárdos terhet okozva, ennek a mechanizmusa pedig jelenleg még nincs kidolgozva.
Az Ukrajnával való gyorsított tárgyalás politikai következményei kapcsán a kutató azon a véleményen van, hogy valószínűleg morális szférába terelné a dolgot, hiszen, ahogy arról korábban szó volt, felmerülne a kérdés, hogy politikai preferenciák mentén halad-e az EU bővítése, vagy teljesítményalapú, eredményalapú döntések alapján. Mert ha az utóbbi, akkor jogosan vetül fel, hogy mi értelme volt váratni azokat az országokat, amelyek egyébként becsületesen igyekeztek teljesíteni a feléjük támasztott elvárásokat. Véleménye szerint ez bizonyos szempontból arcvesztés lenne az Európai Uniónak, de leszögezte, nem lát bele az EU döntéshozóinak fejébe, nem tudja, milyen következményekkel számolnak.