Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója szerint az új törvény nem jelent megoldást a német menekültügyi problémákra.
Németországban a menedékkérők száma változatlanul nagyon magas, októberig már 267 ezer menedékkérő érkezett az országba – az ukrán menekülteket nem számítva –, és a kormány úgy akarja rendezni a helyzetet, hogy emelni akarja a kitoloncolások számát, 2023 első félévében csak 7000-8000, Németországban jogtalanul tartózkodó menedékkérőt tudtak hazaküldeni. A hivatalos adatok szerint 23 ezerre tehető a meghiúsult kitoloncolások a száma.
Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója az InfoRádióban elmondta, a Bundestag csütörtökön tárgyalta első olvasatban a kitoloncolást serkentő törvénytervezetet, ez lehetővé tenné az őrizetbe vételt 28 napra, mód nyílna az érintettek alaposabb felkutatására, és az esetleges jogorvoslati kérelmek már nem lennének felfüggesztő hatályúak.
A szakértő szerint a törvény nem fogja a problémát hosszú távon megoldani, mert Németországban jelenleg 250 ezer olyan személyt tartanak számon, akit jogilag ki kellene toloncolni, és 200 ezerre tehető azoknak a száma, aki ellen jogi akadályok miatt nem lehet mégsem fellépni. Ilyen akadály, ha oktatásban vesz részt, vagy munkaviszonyban van, beteg, terhes, de nagyon sok esetben a küldő ország nem fogadja vissza a saját állampolgárait.
"A problémát az oldaná meg, ha még szigorúbban kezelnék a kitoloncolást Németországban, és még szigorúbban kezelnék az okokat, ami alapján nem lehet kitoloncolni. A migrációs problémának a hosszú távú megoldása azonban nem a kitoloncolások számának növelése, hanem akár a határvédelem, akár az lehetne, hogy átgondolja Németország, kit enged egyáltalán be az országba, mert
aki jelenleg Németországba betette egyszer a lábát, az általában ott is marad, és ezt pontosan tudják azok az emberek, akik Németországba készülnek"
– mondta Bauer Bence.
A szakértő arra is emlékeztetett, hogy az új törvénytervezet egy kompromisszum, mert a kitoloncolások szigorítását a kormányban a Zöldek nem támogatták, Olaf Scholz csak annak árán tudta meggyőzni a koalíciós társat, hogy cserébe a már Németországban tartózkodók még könnyebben tudnak munkát vállalni. "A legális migráció serkentése került a középpontba, ezt a zöldek harcolták ki, így aztán lehetséges, hogy a végén ez az egész törvény nagyon keveset ér, viszont a legális migráció növelésével a migránsok száma Németországban még növekedni fog" – mondta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.
Előre hozott választások esélye
A hárompárti koalíció a menekültkérdéstől függetlenül is nehéz helyzetbe került, mert az alkotmánybíróság döntése nyomán hatvanmilliárd eurós lyuk keletkezett a költségvetésen. Ez a német büdzsé 10-15 százaléka, és ez az összeg konkrétan hiányzik, azaz valamilyen módon elő kell teremteni – magyarázta Bauer Bence. Szerinte különösen a pénzügyminiszter, Christian Lindner, a szabad demokrata FDP elnöke került nehéz helyzetbe, és arra is emlékeztetett, hogy a párt válságban van, sorban kiesik a tartományi parlamentekből, és így elképzelhető szerinte, hogy előbb-utóbb ki fog lépni a koalícióból.
Közben az ellenzékben lévő konzervatív pártok már előre hozott választást követelnek, de Bauer Bence úgy véli, hogy erre csak nagyon szűk alkotmányjogi keretek között van lehetőség, nem véletlen, hogy csak háromszor történt hasonló Németország történetében. Ehhez ugyanis előbb a Bundestagnak meg kellene vonnia a bizalmat Olaf Scholz kancellártól, és utána fel kell oszlatnia a parlamentet az államelnöknek, majd a választást kiírnia.
"Én reálisnak tartom inkább azt, hogy továbbevickél a koalíció, és folyamatosan a tartományi választásokon leszerepel.
2024-ben három fontos tartományi választás van, Brandenburgban, Türingiában és Szászországban, és ezeken a helyeken rosszul állnak a kormánypártok a közvélemény-kutatásokban. Elképzelhető, hogy azután kerül kenyértörésre sor, és akkor bármennyire is nehéz, de az előre hozott választást már én sem zárnám ki" – mondta Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.