Hatvan évvel ezelőtt, 1963. november 22-én Dallasban csaknem 300 ember jelenlétében lelőtték John Fitzgerald Kennedyt, az Amerikai Egyesült Államok 35. elnökét. Egy golyó a torkán, egy másik a fején találta el, egy harmadik a nyitott tetejű kocsiban vele utazó texasi kormányzót sebesítette meg. Kennedy sérülései halálosak voltak, fél órával a történtek után, a kórházban halottnak nyilvánították.
A gyilkosság felderítésével megbízott Warren-bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egyedül követte el tettét. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy valószínűleg összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg.
A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre.
Bár 2022 decembere óta a vizsgálat anyagának közel 97 százaléka korlátozás nélkül megismerhető, tovább burjánzanak az összeesküvés-elméletek a merénylettel kapcsolatban.
A Kennedy-gyilkosság sokkolta az amerikai társadalmat és az egész világot. Az emberek többsége ma sem nem hisz a hivatalos vizsgálatnak, és sokan úgy vélik, Lee Harvey Oswald nem magányos tettes volt. A háttérben sejtik a maffiát, amelynek befolyását Kennedy igyekezett letörni élete során.
Fekete Rajmund azt mondta az InfoRádióban, hogy az amerikai emberek jelentős részét azért érintette ennyire érzékenyen John F. Kennedy meggyilkolása, mert azon kevés elnökök egyike volt, aki egyfajta víziót, hitet adott az egész társadalomnak, az összeesküvés-elméletek sorát pedig éppen a „mártírisága” indította el. A történész szerint Kennedy elnöksége alatt végig azt kommunikálta az amerikai nép felé, hogy ők egy „kivételes nemzet és különleges szerepük van a történelemben”. Hozzátette: erre nagy szükség volt, ugyanis az 1960-as években azt érezhették az amerikaiak, hogy a szovjetek „föléjük kerekedtek”, a nemzetközi helyzet fokozódott, és például az űrprogramban igen nagy lemaradásban volt az USA.
Az amerikai emberek John F. Kennedy színre lépésével reményt kaptak. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója szerint
megjelent egy fiatal, sármos politikus, aki „megtestesítette az amerikai álmot”,
mindazt, amire a nép vágyott. Fekete Rajmund úgy véli, Oliver Stone filmrendező találóan fogalmazott, amikor azt mondta egyszer egy interjúban, hogy Kennedy korunk hercege volt.
Az 1963-ban történt gyilkosság körülményeivel kapcsolatban nemrég készült egy közvélemény-kutatás, amely alapján az amerikai lakosság 65 százaléka továbbra is azt gondolja, összeesküvés-elmélettel állunk szemben, az amerikaiak nagy része nem hisz abban, hogy Lee Harvey Oswald egyedüli elkövető volt. Fekete Rajmund tájékoztatása szerint
az amerikai társadalomban többségben vannak azok, akik úgy gondolják, a merénylet hátterében politikai érdekek húzódtak meg.
Sokan gyanakszanak a CIA-re, az FBI-ra, sőt vannak olyanok is, akik szerint az akkori alelnök, Lyndon B. Johnson sem tiszta az ügyben.
„Elveszítette ártatlanságát” az amerikai nemzet
„Ma sem látunk teljes mértékben tisztán, annak ellenére sem, hogy a vonatkozó dokumentumok több mint 90 százalékát nyilvánossá tette az amerikai adminisztráció” – mondta a történész, aki hozzátette: sok apró, tisztázatlan pont van ennek a gyilkosságnak a hátterében, és éppen emiatt érdekes mind a mai napig az emberek számára Kennedy elnök személye, akinek nem múlik a varázsa.
Fekete Rajmund egy korábbi írásában úgy fogalmazott: Kennedy „erőszakos halála megfosztotta az Amerikai Egyesült Államokat és a világot is egy jobb jövőtől”. A Kommunizmuskutató Intézet igazgatója úgy gondolja, nem véletlen az az általánosnak mondható vélekedés az USA-ban, hogy az Egyesült Államok John F. Kennedy halála után „indult el a lejtőn”. Rengeteg publicisztika, könyv szól arról, hogy az elnök meggyilkolásával nemcsak egy vezetőt veszített el a nemzet, hanem az „ártatlanságát” is.
A történész szerint ezt jól szemlélteti, hogy a dallasi tragédiát követően megváltozott az amerikai emberek véleménye a vezetőkről, azóta folyamatosan csökken a politikusokba vetett hit, egyre inkább elzárkózik a lakosság a politikától. „Az állam, a politika és a politikusok iránti bizalomvesztés jelei láthatóak, amit lényegében onnantól lehet datálni, hogy John F. Kennedyt meggyilkolták” – összegzett Fekete Rajmund.