Mintegy 600 ezer ember volt átmenetileg hajléktalan a múlt évben Németországban, szinte pontosan annyian, mint amennyien az ország nyolcadik legnagyobb városában, a Ruhr-vidéki Dortmundban laknak. Ez a szám 58 százalékkal haladta meg a megelőző esztendő, 2021 hasonló adatait. A növekedés különösen nagy volt a német útlevéllel nem rendelkező hajléktalanok körében.
Az adatokat a hajléktalanokat segítő országos szövetség tette közzé. Az egyesület a növekedést többek között azzal magyarázta, hogy több volt az olyan menekült – elsősorban Ukrajnából –, aki semmifajta lakóhellyel nem rendelkezett.
A statisztika szerint a 608 ezer átmeneti hajléktalan közül 50 ezret tett ki azoknak a száma, akiknek semmilyen fedél nem volt a fejük felett. A többiek egyebek között rokonoknál vagy szükségszállásokon húzták meg magukat. Az adatokból kitűnt az is, hogy
a német hajléktalanokat érintően a növekedés 5 százalékos, a német állampolgársággal nem rendelkezők körében 118 százalékos volt.
A szervezet szerint a német állampolgárok esetében az ok az esetek csaknem 60 százalékában kilakoltatás volt. Mintegy 20-20 százalékuk lakbér-, illetve számlakifizetési tartozás miatt vált hajléktalanná, de az okok között szerepelt a családi, illetve lakóhelyi konfliktus is.
A nem német hajléktalanokat érintően az indok jóval "prózaibb". Többségüknek ugyanis nem is volt semmilyen németországi lakása, az ok a menekülés volt.
A szövetség ügyvezető igazgatója mindezzel kapcsolatban bírálta a német kormány politikáját is. Utalt mindenekelőtt arra, hogy az infláció, a megnövekedett költségek és az emelkedő bérleti díjak különösen megterhelik az alacsony jövedelmű háztartásokat.
Az igazgató szerint a kormány által tervezett évi 100 ezer új szociális lakás nem elegendő, további 100 ezer "megfizethető" lakásra lenne szükség.