Mint az Infostart is hírül adta, megszavazta az átfogó atomcsendegyezmény ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényjavaslatot az orosz parlament alsóháza. A visszavonás kérdését korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök vetette fel.
Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója szerint a lépés nyomásgyakorlás a Nyugat felé.
"Fontos hangsúlyozni, hogy
egyelőre nem mondják fel az atomcsendegyezményt, lehet, hogy ez a pillanat is el fog jönni, reméljük nem.
Most amiről szavaztak, az az, hogy a ratifikációt vonják vissza" – tette világossá.
Két atomcsendegyezmény létezik. Az 1963-as részleges atomcsendegyezmény, amely "lényegében megtiltott minden felszín feletti és légköri nukleáris robbantást, fegyverek tesztjét azoknak az országoknak, akik ezt aláírták". 1996-ban fogadták el a teljes értékű atomcsendegyezmény, amely arra irányult, hogy minden lehetséges tesztet betiltsanak, ugyanis az 1963-as egyezményt aláírok számára még nyitva állt a földfelszín alatti robbantások lehetősége, ezzel rendszeresen éltek is. "Több mint 170 ország írta alá végül, de a világ országainak nagy része nem is rendelkezik atomfegyverekkel, ezeknek könnyebb is aláírni" – mutatott rá Bendarzsevszkij Anton, hozzátéve, Kína, India és Pakisztán például nem írta alá, míg Oroszország mindkettőt.
Az orosz aláírással kapcsolatban viszont "egy kis érdekességet" elmondott. "Elfogadta és ratifikálta is az egyezményt, teljes mértékben vállalva a betartását, ezzel szemben a hidegháborús ellenfél, Egyesült Államok elfogadta, de nem ratifikálta, tehát a Kongresszus nem írta alá a megállapodás létrejöttét" – nyomatékosította.
Emlékeztetett rá, például Franciaország 1991 óta nem végzett nukleáris robbantásokat, de a Szovjetunió összeomlása után már Oroszország sem, ami viszont szintén figyelemreméltó, hogy az Egyesült Államok sem, méghozzá 1992 óta.
"Észak-Korea az egyik kivétel, amely az elmúlt húsz évben hat nukleáris robbantást is végzett, tehát ők egyértelműen az élen járnak ebben a folyamatban" – jegyezte meg.
Az orosz lépésről úgy vélekedett, nem feltétlenül azt jelenti, hogy Oroszország valamilyen robbantásra készül, inkább politikai nyomásgyakorlás, jelzés, "visszaléptek arra a szintre, amelyen az Egyesült Államok van".
"Lehet persze továbbmenni az eszkalációs gondolkodásban:
jelzés, ha a Nyugat tovább támogatja Ukrajnát, tovább szankcionálja Oroszországot, akkor haladnak tovább az eszkalációs lépcsőn,
akár nukleáris kísérleteket is végezhetnek a jövőben" – ecsetelte Bendarzsevszkij Anton.